1.Fejezet
Nadine
-A francba Tyler! Hagyj már gondolkodni egy kicsit!
-Nincs mit gondolni Nad,szeretlek.
-De nem érted? Lefeküdtél a legjobb barátnőmmel!
-De ő nem jelent nekem semmit,csak te vagy nekem cica!
-A francba!
Azt hittem megbolondulok amikor meghallottam hogy Tyler,a pasim megcsalt,Jó jó jó..már egy ideje nem vagyunk jóban de az még inkább olajat a tűzre kifejezés volt amikor meghallottam hogy a csaj nem más mint Claire,a legjobb barátnőm.Óh,vagyis az ex-legjobb barátnőm.tyler már ötödikes korunk óta csapja nekem a szelet és nyolcadikba jöttünk össze.Először azt éreztem rendes fiú,és ráadásul nagyon szexi,de most év elején rájöttem hogy csak "azt" akarja tőlem.Csak hogy az én nevem CROSS. Nadine Cross (na jó igazából Hamilton,de a Cross mindig jobban tetszett,anyám vezetékneve),és én nem hagyom hogy becsapjanak.
-ide figyelj Tyler! Ennyi.Vége.Befejeztük.Fuss vissza Claire ágyába!
-Rendben..Ha-ha te ezt akarod akkor legyen! Viszlát Nad!
Ahogy összeszedtem a cuccomat és kibattyogtam a bogaramhoz,Claire közeledett hozzám futó lépésben.A francba!
-Nad! Nadine kérlek hallgass meg!
-Mit akarsz Claire?
-Az igazságot elmondani!
-Jaj hagyjuk már! Tudok mindent!
-Tényleg?
-Igen! Tudom hogy eltöltöttetek egy kellemes estét Tyler ágyában,sajnálom de..várj,mi?Még én kérem a sajnálatodat,a pokolba is,neked kéne bocsánatot kérned tőlem.
Claire felnevetett.
-Ha még egyszer a pofámba mersz röhögni akkor itt a parkolóban kitépkedem azt a gyönyörű szőke hajad,megértetted?
Elhallgatott,majd az arca komorrá vált.
-Nem feküdtem le Tyler-vel.Ő találta ki,sajnálom.
-Ne add itt nekem az ártatlant! Mind ketten tudjuk mekkora hazugság is ez!
-Komolyan mondom,meg is mutathatom!
Haboztam egy pillanatig.Megbíztam Claire-ben,akármennyire megsértett,kíváncsi voltam a bizonyítékra.
-Akkor mutasd,de miért hazudna Tyler?
-Mert fos van az agya helyén Nad! Nem velem csalt meg hanem Sue Schnell-el! Itt egy fotó,nézd meg de nem bírom hogy össze vagyunk veszve.
Oda nyújtotta az Iphone-ját és ránéztem a képre.A francba.Láttam ahogy Tyler és Vicki a Starbucks előtt állnak és s.m.á.r.o.l.n.a.k.Duplán a francba!
-Én..én..Claire..én,sajnálom de mindenki ezt mondta még Tyler is!
-Azért hogy megharagudj és ne tudjam elmondani mind ezt.
-Várj...Te már régebb óta tudsz erről és nem szóltál?
-Szóltam volna én,de megvártam még megbízható bizonyítékhoz jutok,mert féltem hogy nem hinnél nekem,sajnálom.
Láttam ahogy egy könnycsepp gördül végig az arcán és hirtelen megsajnáltam, magamhoz öleltem.Mit tehettem volna? Öt éves korunk óta legjobb barátnők vagyunk.
-Sajnálom Nad..én tényleg..-
-Cshhh,semmi baj Claire,én kérek elnézést mert olyan seggfej voltam veled.
-Akkor hát szent a béke?
-Naná! Hé,haza vigyelek?
-Jó lenne,köszi.
Beszálltunk a bogaramba és Claire feltekerte a rádiót.Valami idétlen Dubstep ment benne,ami engem leginkább a koboldokra emlékeztet,könyörgöm ki szereti azt a zenét amiben mindig ugyan az megy?Claire elkezdett röhögni és nem tudtam min.
-Ennyire utálod a Dubstepet? Nézz bele a tükörbe! Hihihi.
Belenéztem a tükörbe és pontosan olyan eltorzult fejet vágtam mint amikor Halloweenkor túl sok karamellás bogyót eszik az ember és tudja hogy nem fog időben oda érni a vécébe.Felnevettem és meghallottam a kedvenc számunkat,feljebb tekertem a hangerőt és abba 4 perc 5 másodperce imádtam élni.Énekeltük a számot elejétől a végéig.Már régóta szeretem ezt a számot mert egyszerre tud laza és bulis lenni,ja plusz nem megy tőle szét a fejem mint azoktól a 21.-dik századi disco zenéktől,a pokolba!
Nem akartam hogy Claire kiszálljon az autóból mert akkor ugyan az lenne a napom.Reggel felkelek és tettetem a megtestesült jókedvet a suliban egészen addig amíg haza nem érek apámhoz és az idegesítő feleségéhez,és az idióta fél-testvéreimhez.Christoph a "bátyám" néha úgy tud rám nézni mintha egy sajtburger lennék ő pedig egy kiéhezett gorilla.Lola az a kis csitri! Folyton játssza az eszét mintha egy földre szállt angyalka lenne,csak éppen én a glória helyett ördögszarvakat látok.Nyáron amikor elmentünk a közös nyaralóba én hozhattam Claire-t,Christoph az őrült vörös hajú barátnőjét (köztudott hogy vörösnek lenni nem jó),Lola pedig a még nála is ördögibb barátnőjét,igaz hogy még csak 10 évesek de akkor is..Na szóval Claire és én lementünk a partra amikor odajött két srác hozzánk beszélgetni,erre a kis Lolácska és Sophie elengedték a családi kutyuskát,ó merthogy minden családba kell egy,ami ráugrott Clairre és beleesett a vízbe.Nos amíg Claire kikászálódott a vízből,a fa mögött bújkáló angyalkák nekiálltak makkal dobálni,addig amíg a két srác el nem ment.Persze apáék őket védték amikor Claire karja majdnem eltört.Már sötét volt amikor megláttam azt valamit az út kellős közepén,olyan erővel be kellett fékeznem,mert nem akartam elütni.Egy ember volt..várjunk..Egy vámpír!Láttam azt a gyönyörű tetoválást az arcán,ami leginkább egy labirintusra emlékeztetett,majd a férfi elindult felém.
-Ó,ne,ne ez nem jó,nagyon nem jó!
Megállt a bogaram előtt és kinyitotta az ajtót én pedig majdnem felsikoltottam amikor a kezét ráhelyezte a homlokomra és megszólalt.
-Nadine Sage Cross! Az éjszaka választása rád esett.Halálod lesz a születésed.Az éjszaka szólít téged,halld meg hívását.Végzeted az éjszaka házában vár reád!
Valami lüktető fájdalom keletkezett a fejemben amitől alig tudtam átgondolni a helyzetet.Ez a vámpír megjelölt!Ami azt jelenti hogy be kell költöznöm az Éjszaka Házába...Apám és Jacqueline ki lesz akadva.Nem fogják megérteni.Beindítottam az autót és egy erős köhögő roham tört rám,aztán megadtam magam a sírásnak.
Mikor beléptem a nappaliba szembe találtam magam Christophhal aki kidülledt szemekkel nézett rám.
-Takarodj innen te szörnyeteg! Anyu!
-Anyád a szörnyeteg! kiáltottam utána.
Hála istennek! Mikor lejött ez az idióta Lola,már végképp tudtam hogy nem fognak megérteni.
-Nocsak,nocsak megjelöltek,mi? Akkor végre eltakarodsz innen,ördög teremtménye.
Már nem bírtam tovább.
-Na ide figyelj te kis törpe! Azt hiszed jobb vagy nálam,hm? Jobb ha tudod,én is alig várom hogy eltakarodjak ebből az átkozott házból,hogy soha többé ne láthassam a méregtől eltorzult angyal pofikádat,és vésd az eszedbe! Én 16 éve vagyok ezen a nyomorult világon,te meg még csak 10,úgyhogy válogasd meg a szavaid mert kiszívom éjszaka a véred!
Rám tört a nevető görcs amikor sikítva elrohant,de hamar elállt mert megláttam apát és a feleségét ahogy dermedve néznek rám.
-Látod anya? Én megmondtam hogy szörnyeteg lett belőle!
-Christoph,csend legyen! Hiszen mind tudjuk hogy nem magunk választjuk hogy megjelölnek-e,vagy sem,igaz Sage?
Ja,annyira utálom mikor Sage-nek szólít! A szemébe néztem de nem láttam kedvességet,sajnálatot,vagy együttérzést.Csak düh és megkönnyebbülés volt a tekintetében.
-Mami! Azt mondta hogy kiszívja a véremet!
Apám csak állt,és állt,rám pedig újabb köhögő roham tört,mikor megszólaltam remegett a hangom,szégyenemre.
-Most pedig ha megengeditek felmegyek a szobámba és összepakolok.
Apa értetlenül nézett rám és megszólalt.
-Ugyan minek?
-Azért mert elköltözöm az Éjszaka Házába.
Mikor kimondtam az iskola nevét apa elejtette a kezében lévő poharat,Szörnyella de frász pedig azon kezdett hisztériázni hogy ez a szőnyeg mennyire drága volt,és nem lehet kiszedni belőle a bor foltot.
-Nem.Nem mész te sehová,itt maradsz velünk,és a templomba leszedetjük a jeled.
Éreztem hogy felnyársalom a tekintetemmel,és a hangomban nem kevés düh volt.
-Hát nem érted? Ha nem megyek el akkor meghalok!
Hallottam hogy Christoph motyog valamit,de nem értettem,és folytattam.
-Ha nem megyek el a testem elutasítja az átváltozást és meghalok! Úgyhogy viszlát,ja és csak hogy tudd,akit megjelöltek az megjelölve is marad.
Tátva maradt a szája én pedig felfelé araszoltam a lépcsőn mikor utánam szólt.
-Mindenről az anyád tehet! Ő verte beléd ezt az undorító makacsságot!
Nem figyeltem,csak mentem amíg még egy kis köhögés tört fel belőlem,de már az sem érdekelt.
A francba! Anyáról meg is feledkeztem!
Minden fekete és sötét cuccomat bepakoltam addig teljesen el voltam varázsolva amíg valaki kopogott az ajtón.
-Ki az?
Mikor megláttam hogy Claire áll az ajtóban,sírni kezdtem és a karjaiba vetettem magam.
-Senki sem ért meg Claire! zokogtam.
-Én megértelek Nad! Nyugi,cshh,itt vagyok.
Körülbelül 20 percig szipogtam a karjában amikor rám jött a köhögési roham,beszaladtam a fürdőbe és kiadtam magamból a szuszt,amikor megláttam hogy vérzik az orrom,tudtam.Nem maradt már sok időm,vagy elmegyek az éjszaka házába új életet kezdeni,vagy lefekszek az ágyamra és meghalok.
.gif)
