Kedves olvasók....

Kedves olvasók! :) <3

A bejegyzéseket hamarosan átfogom írni,egy másik oldalra.

A történet nem változik,de kaptam pár tanácsot és meg szeretném őket fogadni. :)

Nem lesz olyan hű de nagyon átírva,de találtam benne pár hibát amit ki fogok javítani. :)

Az új,átírt,kijavított bejegyzéseket megtaláljátok ezen az oldalon --------> Burning Desire

Remélem ezután is követni fogjátok a bejegyzéseimet,és ha tetszik a történet lájkoljátok a Facebook oldalamat is. <3 :) 

Burning Desire

Trailer

21.Rész

21.Rész
-Ez nem jó..Nagyon nem jó.... - Motyogtam majdnem elsírván magam.De amikor megláttam elállt a lélegzetem.
Egyértelmű volt hogy nem azért jött hogy megfenyegessen vagy hogy megöljön,sőt úgy tűnt mintha nem is tudná hogy ott vagyok.Magasba emelte a kezét,mintha csak a holdat akarná levenni az égről és hirtelen egy fényes villanást láttam.Mikor kibírtam nyitni a szemem egy iskolát láttam,a tulsai éjszaka házát amint ragyog a büszkeségtől és a felsőbbrendűségtől.A diákok vidáman cseverészve elmentek mellettem mintha ott sem lennék majd hirtelen kinyílt az ajtó és mindenki oda bambult.Olyan volt mintha egy valóságos istennő lépett volna ki az ajtón,nyomában Lenobiával és egy kis termetű kardos férfival.Ők is vidáman beszélgettek mint a régi barátok.Hamar rájöttem hogy nem istennő (de úgy nézett ki),hanem Neferet volt az.Gyönyörű haját gyenge lófarokba kötötte így a hullám alakú tetoválások tiszták és kivehetők voltak.Hosszú fekete szoknyát és vörös selyem blúzt viselt.A diákok úgy vigyorogtak hogy majd' kicsordult a nyáluk.Olyan méltóság teljesen vonult végig az udvaron mint egy királynő,és nem hagytam figyelmen kívül hogy minden diákkal kedvesen bánik.Olyan gyorsan fordult felém hogy majdnem leestem a padról majd alig hallhatóan azt suttogta: Azt gondoljátok hogy én mindig is rossz voltam.A múlt árnyai még ma is kísértenek,amiktől nem tudok szabadulni.Egy pillanatra sem tudom lehunyni úgy a szemem hogy ne jelennének meg előttem e képek.Túl nagy hatalmat adott az istennő,amitől nagyképű és kapzsi lettem.Az lesz a legjobb ha te nem jutsz erre a sorsa.....
Oly annyira figyeltem simogató szavaira hogy észre sem vettem az első földrengést.A pad alá néztem ahol elkezdett megnyílni a föld.El akartam futni de nem volt idő rá, a pad velem együtt lezuhant a mélybe.Még csak nem is sikoltottam ami eléggé fura volt,és azonnal meghallottam a hangokat.
Nadine....Nadine...Nadine...
-Az isten szerelmére kelj már fel!
-Aú! Darren ha még egyszer.... - A hideg vizet törölgettem az arcomról amikor megéreztem hogy a gép már nem megy.Ilyen hamar megérkeztünk? Vagy titokban rakétákat szereltek fel a gépre és azok repítettek Velencébe?
-Bocsánat,de megérkeztünk és már a füledbe is kiabáltunk.Komolyan,te úgy tudsz aludni mint egy mormota. - Mondta Darren és lekászálódtunk a gépről.
-Elnézést.Tudtommal vannak itt vámpírjelöltek akiknek különleges igényeik vannak,ezért behúzódtunk a privát hangárunkba.Erce már vár titeket,ő lesz a kísérőtök Sant Clemente szigetre.Vigyázzatok,nehogy itt hagyjatok valamit,és legyetek áldottak. - Mondta a pilóta és kinyitotta az ajtót.Épp az jutott eszembe hogy Kalona hogy férne ki ezen az ajtón a hatalmas szárnyaival amikor észre vettem hogy  nincs is velünk.
-Fiona? Hol van Kalona? - Kérdeztem mire szomorúan felsóhajtott.
-Valakinek ott kellett maradnia,és valószínűleg nem is fért volna fel a gépre. - Olyan jó volt tudni hogy Fionával mindig egyre gondolunk.Olyan volt mint egy nővér vagy egy nagynéni. - Biztos nem süt be a nap? Itt többen is meggyulladnának....Tényleg Nadine! Te más fajta vámpír vagy,hogy bírod a napot?
-Fogalmam sincs.Amikor először mentem ki a napra a furcsa megjelölésem után enyhén égett a kezem és zsibogott a kezem.Nem volt annyira veszélyes de azért fájt. - Mondtam és éreztem hogy zakatol a szívem.Az álmom hátborzongatóan valóságos volt,és még nem akartam hogy tudomást szerezzenek róla.De ahogy elhúztam a függönyt az egyik ablakból éles fájdalom hasított a kezembe amitől azonnal felsikoltottam és elkaptam a kezem.Olyan volt amikor bele tenyereltem a savba,csak ez egy fokkal rosszabb volt,mert éreztem hogy veszélyes.Amint ránéztem a függönyre elöntött a pánik.Hátra tántorodtam de szerencsére Adam elkapott.
-Jól vagy Nadine? Úristen had nézzem..
-Jól vagyok,csak adjatok egy percet. - A kezem úgy sistergett mintha serpenyőben sütnék,én pedig sírva dédelgettem az ölembe amikor a pilóta oda nyomott a kezembe egy tasak vért.Gondolkodás nélkül feltéptem és nagy kortyokban nyelni kezdtem.
-Hihetetlen...Csak hatodéves korban jelentkeznek a vérszomj tünetei. - Mondta ámultan Andy és csak most ugrott be hogy nem is tudom hányad éves.Mintha azt mondta volna hogy évfolyam társak Adammel...Hm.
-És nálad jelentkeztek már? - Sokkal jobban éreztem magam a vér után és a kezem sem fájt.Az utolsó cseppeket nyalogattam ki a zacskóból (igen,tudom hogy undorító de nagyon finom).
-Hát igen.Még nem olyan erős de érzem. - Válaszolta mosolyogva miközben könnyek csillogtak a szemében.Annyira sajnáltam Andy-t,olyan kedves srác és Lena még is így bánt vele (oké,oké tudom hogy nem kéne így beszélnem egy halottról aki ráadásul a barátom volt de akkor is utálatos húzás volt). Mindenkivel olyan kedvesen és jó fejen bánt...Hm.És most jövök én aki rázúdítja a plusz problémáit.Ez az Nadine! Megsajnálod és utána rádöbbensz hogy jelenleg TE vagy az aki legjobban megnehezíti az életét.Egy pillanat alatt elszállt a vértől jött jókedvem és hirtelen én is sírni akartam vele együtt.A hisztérikus zokogás helyett vettem egy mély levegőt és átöleltem a barátomat.Éreztem hogy átnedvesedik a lila pólóm ezért még szorosabban öleltem.Addig amíg meg nem köszönte és elővigyázatosan letrappoltunk a gépről.
Fiona mellett mentem aki Frodót próbálta nyugton tartani de nem jött össze.
-Hogy hogy te hozhattad a macskádat én meg nem? - Kérdeztem megjátszva a sértődöttet.
-Frodó talpába bele ment egy oltári tüske ezért az orvos azt mondta mindennap kenni kell.Valahogy mindig megtalálja a baj....Hé,átvennéd egy kicsit? - A kezembe nyomta a macskát és előre szaladt.
-Nos Frodó,irány Velence,juhé! - Kiáltottam színlelt lelkesedéssel.
-Miáuuuu,miu. - Válaszolta a macska.
-Ugye? Én is izgatott vagyok.Mármint Velence miatt,nem a Tanács miatt.Elkísérsz majd vásárolni? Kell egy személy....Az az valaki aki segít megmondani mi áll jól nekem. - Frodó zsémbesen nyávogott egyet majd helyet foglalt a kezeim között és szundikálni kezdett.Ez volt a véleménye a sületlenségeimről.Úgy döntöttem nem fárasztom tovább szegényt.Mentem a többiek után csendben.
-Szia. - Tanja termett ott hirtelen kíváncsi fejjel. - Valami baj van?
A tekintetén látszott hogy tényleg érdekli a dolog ezért nem tágítottam.
-Őszintén? Igen. Lelkiismeret furdalásom van azért mert bele rángattalak benneteket ebbe.
-Kifejtenéd az ebbe szót? - Nagyon egyedül akartam már lenni,de nem volt szívem elküldeni a jelenleg egyetlen embert aki érdeklődik irántam,ugyan is Jenn pipa rám.
-Ebbe,vagyis: Itt vagytok most Velencébe hogy tárgyaljatok a tanáccsal.Elkísértetek a semmiért és ráadásul veszélybe is sodortalak titeket Neferet miatt. - Mondtam kedvetlenül mire Tanja teátrálisan elém állt és befogta a számat.
-Először is: nem volt muszáj eljönnünk...-
-De Cordelia azt mondta....-
-Cordeliára mindenki fütyült.Lena sem jött volna.Kettő,a barátaid vagyunk.Három,ki nem hagynék egy olasz utat az biztos! Anyám feltöltötte a kártyámat,és azt a pénzt nem Tulsában fogom elvásárolni az biztos! - Mondta és olyan szorosan ölelt meg hogy nem kaptam levegőt.Mikor elengedett pittyegni kezdett a telefonom: Új hangposta üzenet.Meg sem néztem hogy kitől,azonnal rámentem.A hangtól majdnem elájultam.
-Nadine kérlek hallgass meg! Azt sem tudtam mit csinálok! Valamelyik ribanc kevert valamit az italomba amitől teljesen megbolondultam! Ó,istennő...Nem várom el hogy megbocsáss,de minél előbb hívj vissza!
-Te jó ég! Ez meg mi volt? - Tanja elképedt arca bámult rám.Szóhoz sem jutottam a döbbenettől. - Nadine,mit csinált Johnson? Gyerünk,halljam!
-M-Meg akart bélyegezni.Nüx templománál a suliban. - Megpróbáltam halkan beszélni de nem jött össze.A sötétített autónál jártunk amikor mindenki felkapta a fejét és megfordult.
-Hogy mit akart csinálni? - Meglepődtem amikor Jenn oda jött hozzám.Alig látványosan arrébb lökte Tanja-t  és belém karolt. - Tudtam hogy valami szarságra készül csak azt nem hogy mire! Rohadék....
-Nem az. - Szólt közbe Tanja. - Láttam amint....öö..Lucy Morales önt valamit a menzán a poharában.Undokabb mint Christine.
-Totálisan igazad van! Amúgy meg nem kéne ezzel csesztetni Nadine-t.Épp elég gondja van.Azt mondjuk aláírom hogy Jack második neve Hazug Nőcsábász,de nem hallottam hogy valakitől bocsánatot kérne..Egy szóval... - Andy Jenn-re nézett majd tudálékos hangon folytatta. - Nem tudunk semmit és nem is ajánlom hogy ok nélkül gyanúsítsunk valakit.Oké?
Arra számítottam hogy Jenn összehúzott szemmel elmegy mint legutóbb két alkalommal,de nem így tett.Átölelt és mosolyogva azt mondta.
-Hát persze.Nincs gáz? És elnézést kérek az utóbbi viselkedéseimért. - Magam elé nézve lassan elmosolyodtam,vissza öleltem és az mondtam:
-Persze hogy nincs.... - Válaszoltam,de a szorongás még mindig nem tűnt el a belsőmből....

20.Rész

20.Rész
-Most meg mi baja van? - Kérdeztem értetlenül.
-Biztos megjött neki! - Kuncogta Tanja,a többiek pedig intenzíven bólogattak.
-Indulunk! - Azt hiszem ez volt az az érzés amikor megint mindenki tátva hagyta a száját.Fiona állt előttünk márkás napszemüvegben,fekete maxi szoknyában és fekete selyemblúzban.Sugárzott róla az erő,ha nem tudnám hogy itt Tauriel a főpapnő,akkor simán azt hittem volna hogy ő az.Az egyik kezében ott pihent egy Betsy Johnson bőrönd,a másikban pedig egy vékony tarka cirmos,Frodó.
Nem lepődtem meg mikor mondták hogy a sulinak van saját repülőtere,de amikor átmentünk a kapunkon és megpillantottam a gépet,elállt a lélegzetem.Nagy,fekete betűkkel az állt rajta hogy ÉJSZAKA HÁZA,mellette pedig egy istennő alak egy holdat tartott a kezében.Maga a gép színe sötét volt,és amikor felszálltunk,csak fokozódott a jókedvem.Olyan volt az egész mint az első osztályon: hatalmas bőrülések,és extra vastag sötétítők az ablakok előtt.Mindegyik ülés hátulján volt egy pici monitor,de úgy döntöttem nem piszkálom..Még a végén elrontok valamit.Célba vettem az egyik négyes széket,és óvatosan kinéztem az ablakon.A nap nem sütött,így bámulhattam a felhőket addig amíg oda nem érünk,ugyan is biztos voltam benne hogy Jenn nem fog mellém ülni.
-Istennő! Mi lesz ebből.... - Felkaptam a fejem Cordelia hangjára.Ő és Fiona felém közeledtek és leültek.Félelmetes volt hogy ott ültek előttem.Nem tudtam eldönteni hogy Cordelia engem,vagy a jelemet nézi-e.
-Hogy lett fekete jeled? - A kérdés váratlanul ért,de mégsem volt kellemetlen.
-Azt hiszem attól hogy meghaltam.
-Nem.Ha meghaltál volna akkor vörös jeled lenne. - Láttam hogy tényleg érdekli a dolog,ezért megpróbáltam értelmes választ adni a kérdésére.
-Akkor haltam meg amikor még otthon voltam.Szívrohamot kaptam,azt hiszem..
-Anya,ne terheld a kérdéseiddel.Azt majd a Tanács megteszi. - Mondta Fiona,és rám kacsintott.
-Jut eszembe...Nadine.Kérlek figyelj oda hogy kiben bízol.Az a Jenn lány nem tűnik tisztának. - Éreztem hogy görcsbe rándul a gyomrom.Valahol goromba megjegyzésnek kellett volna szánnom,de nem tettem.
-Ő a legjobb barátnőm,és most összekaptunk.Ez még nem azt jelenti hogy nem tiszta...
-Nem arra gondolok.Furcsán érzem magam a jelenlétében.Lehet hogy hülyén hangzik,de ha ott van,megszólal bennem egy hangocska,ami azt kiáltja: veszélyes! Ne bízz benne! - Látszott Minden Vámpírok Főpapnőjén hogy ideges,és akármennyire nem akartam neki hinni.....Francba.....
Neferet
Neferet a cellájában üle épp azon volt hogy ne őrüljön meg.A börtön cella ajtaja előtt álló Erebosz Fiai úgy őrizték őt,mintha bármelyik pillanatban kisétálhatna.
-Mi...Mióta vagyok ide lent? - Neferet a jobb oldalon álló,kis termetű,fiatal harcosnak intézte a szavait.A harcos jéghideg zöld szeme rávillant Neferetre és kimérten azt válaszolta:
-Pontosan tizenhét éve és három hónapja.A letöltendő büntetésed száz év. - Azzal elfordult.
Neferet azt hitte most már tényleg megőrül.Tizenhét éve......És nem kétszáz....
-És aztán?! Aztán mi lesz!? - Szinte már kiabált,a kérdésére pedig megint a goromba szőke harcos válaszolt.
-Számíthatsz a Vámpírok megvetésére.Most pedig hagyj őrködni. - Zöld szeme villámokat szórt és elfordult.
Neferet befordult az ágyán és elkezdte szorongatni az egyetlen esélyét a kiszabaduláshoz.A kis fekete kő ott csillogott a kezében,és álmában szólította volt hitvesét.
Tudják,hogy ki az igazi mesterem,kihez köt csakis a hűségem és áldozatom – a fehér bikához.Pusztán attól,hogy  rágondolt – hatalmas,elképzelhetetlen  erejére  –,megborzongott. A bikára vágyott.Ő minden, amit egy istennek vagy istennőnek meg kell testesítenie; annyi mindent tanulhatok tőle.
Neferet összpontosított....A koncentrálástól már fájt a szeme,és akkor hirtelen meghallotta a hangját.
Á,szívtelen kedvesem.Szólítottál? Lám,akkor nem vették el az összes erődet.
Neferet kizárta a külvilágot és csak a bikára összpontosított...Na,meg az erejére.
Uram! Megtisztelő hogy válaszoltál a hívásomra! Minden a terv szerint halad.
Á,valóban? Akkor miért vagy még mindig ebben a koszos börtönben,szívtelen kedvesem?
Uram....A kő az oka...Kevés az ereje ahhoz hogy ki tudjak szabadulni.
Ilyen könnyűszerrel elhajítod az ajándékomat? Adtam még egy esélyt.
Nem,dehogy,uram! Mindössze annyi hogy még kell egy kis idő..-
Elég,szívtelen kedvesem! Adtam elég időt.Pontosan hat éve ajándékoztam neked e követ,de nem voltál képes beosztani az erejét.Vajon szólíthatlak még szívtelen kedvesemnek? Nem hinném.
Ne,uram,ne! Kérlek! Nem kell sok idő! Érzem az erős,és azok a semmire kellők nem sejtenek  semmit!
Vége,Neferet.A Sötétség mostantól nem képvisel,új szövetségesre kell szert tennem.
A bika eltávozott,Neferet pedig visszatért a külvilágba és őrjöngött,bánatában.
Nadine
Az út hátralévő részében megpróbáltam aludni,de nem nagyon sikerült.Egyszer Adam jött oda hozzám,és azt kérdezte Jenn milyen virágot szeret,mire frappánsan rávágtam hogy rózsa.Nem elég hogy nem értek a virágokhoz,de most hogy össze vagyunk veszve nem az lesz a téma hogy kinek mi a kedvenc virágja,ráadásul minden lány szereti ha rózsát vesznek neki,vagy nem?
Már majdnem elragadott a sötétség,mikor Darren leült mellém.A teste olyan merev volt mint egy szikla,az előttem ülő Cordelia pedig egyenesen őt nézte.Elfojtottam egy hatalmas ásítást,és hozzá fordultam.
-Na,mi van?
-Elvagyok.De tényleg.Csak tudod kicsit beparáztam,miért nem mondtad hogy Neferet megjelent neked? - A hangján hallatszott hogy tényleg érdekli a dolog,és egy kis sértettséget is láttam a szemében.
-Azért mert nem akartam hogy stresszelj,na meg azért is mert csak egy hete találkoztunk.
-És úgy érezted nem bízhatsz bennem?
-Nem okostóni,azért nem mondta el mert nem akart bele rángatni.Azért jössz velünk hogy le tudjunk ellenőrizni.Ami azt illeti én nem bízom benned,ahogyan másban sem ezen az átkozott gépen. - Vágott közbe Cordelia kicsit durvábban mint kellett volna.
-Anya,mi bajod van?
-Az Fiona drágám,hogy senki nem veszi észre a gonoszt! Az a lány...Nem megbízható. - Tényleg elegem volt már ebből a nőből,és akármennyire remegett a gyomrom,úgy döntöttem kiállok Jenn mellett.
-Ide figyeljen! Attól hogy problémái vannak attól nem szörnyeteg! Nem is gonosz! Miért maga honnan tudja? Talán maga sem tiszta! - Megpróbáltam nem kiabálni,és elkezdtem hátrálni mikor Miss Goode felállt és villámokat szórt a szemével.
-Még a legrosszabb rémálmaidban sem tudnád elképzelni milyen is a sötétség,kislány.Szóval mielőtt elkezdesz megvádolni az ostoba tinédzser agyaddal,gondolkozz el egy kicsit a valóságon. - Keresztbe tette a lábát és jól meghúzta a whisky-t.Már nagyon elegem volt ebből a nőből.Egyáltalán minek jött ide? Azért hogy jól lehordjon mindenkit mintha ő lenne....
Elhallgattattam a bennem lévő kisördögöt és ép ésszel kezdtem gondolkodni.Nem,azért jött ide hogy megvédjen,és igen,ő egy valaki...Minden Vámpírok Főpapnője,és az egyszer biztos hogy nem hülye. Egy szóval éreztem hogy Jenn tényleg titkol előlem valamit,de mit vártam? Még csak három hete ismerem,és nem várhatom el hogy megbízzon bennem.De akkor én mi a pokolnak bízom meg benne?! Na igen,ez itt a nagy kérdés.
Éreztem hogy jogtalanul kiabáltam le Cordeliát,aki még mindig a whisky-t iszogatta ezért megpróbáltam bocsánatot kérni.
-Ne haragudjon rám Miss Goode.Én...Úgy érzem hogy kicsúszik alólam a talaj,és...
-És nem tudsz ép eszűen gondolkodni? Rá se ránts szívem,amikor megválasztottak rám is úgy néztek mintha most jöttem volna ki a Sárkány barlangjából,nyugalom.A stressz mindenkit megváltoztat.Nem haragszom,és te se haragudj rám. - Nem akartam haragban lenni Cordéliával,(nem,nem azért mert ő Minden Vámpírok Főpapnője),hanem azért mert a rideg,lelketlen külső alatt egy szerető anya lakozott.Azt az oldalt sajnos csak egyszer mutatta ki....
Elhessegettem minden kusza gondolatot és arra koncentráltam hogy mikor tudnék már elaludni.Darren és Adam azon vitatkoznak hogy melyik horror film jobb.Minden olyan normálisnak tűnt,olyan természetesnek....
A gondolat felhőm egy csapásra kipukkant és helyette megint azon a padon találtam magam.
                                                                

                                                                  Helló! :) Remélem tetszett ez a rész!

 Mivel nemsokára jön az "évadzáró" aztán a második évad,kedveskedni fogok egy karácsonyi kiadással!  :) Új szereplőkkel és váratlan fordulatokkal jelenik majd meg a blog második felvonása! 
                                                                      Addig is szép hétvégét és kellemes szünetet kívánok minden olvasómnak :)
-Bernadett Maslin

19.Rész

19.Rész
Tanja
-Ó,istennő! Ugye jól vagy? - Tanja rettenetesen bedühödött a szélhálmos barátnőjére,bár az is lehet hogy sosem voltak igazán barátok.Ki tudja,mióta tervezgette ezt.Julie levegő után kapkodott és földön ült.
-Rohadt.....Kurva! - Zihálta a lány,és nehezen rámosolygott Tanja-ra. - Ja,elég jól vagyok.Az viszont meglepett hogy tud kapcsolatot teremteni a vízzel.Furcsa.Miért adott neki ajándékot az Istennő,ha egyszer ilyen gonosz?
-Már nem most adta.Már akkor meg volt neki amikor zafírkék vámpírjelölt volt.Az egyik szertartáson úgy csinált mintha akkor kapta volna meg.Kábé egy hete hogy elhitette velük,nem hinném hogy a fojtogatást gyakorolta egy héten keresztül.Emlékszem rá hogy az udvaron gyakorolt amikor megérkeztem a suliba.Hm.
-Akkor érthető.Nüx nem veszi vissza a képességeket,ez pedig elég gáz.Hé.... - Kezdte Julie,majd nyelt egy hatalmasat. - Téged nem a víz fojtogatott,és nem is ő....
-Való igaz.Furcsa volt,és fájdalmas.Mintha...Fagyos pengékkel vagdosták volna a bőröm.Nem sok kellett hozzá hogy felsikoltsak. - Hirtelen a Maroon 5 animals című szám refrénje szólalt meg,és Tanja az Iphone-ért nyúlt.
-Tanja? Szia,hol vagy már? Mindenki a menzán van,nem sokára indulunk.
-Nadine! Jaj,elszaladt az idő,máris ott vagyok!
-Hé,tudtad hogy a macskákat nem szabad hozni? Az egyszer biztos hogy Percy irtó dühös lesz.
-Hát még Finnick! De most megyek,a menzán találkozunk! - Megnyomta a BEFEJEZÉS gombot,és zsebre rakta az Iphone-t. - Figyelj Julie,nekem mennem kell.Nem hiszem hogy fel foglak hívni a Roaming miatt...-
-A Roaming miatt? Ugye ezt most nem komolyan mondtad? - Kérdezett vissza Julie,és elkomorodott. - Túl nagy kockázat lenne,nem?
-Nem.Már úgy is tudja hogy tudjuk.Egyszerűen csak le vagyok égve.Anyám minden hónapban feltölti a bankszámlám,és az utóbbi hónapban sokat vásároltam,megfogyatkozott a cipőim száma,és a Saks-ban leértékelés volt.Igaz hogy csak húsz százalékos,de nem hagyhattam ki.Vettem vagy négy párat,amitől teljesen kimerült a keretem.Remélem hogy a velencei útra feltölti.
-Hm,szóval pénzes vagy,ugye? - Vigyorodott el Julie.
-Nem mondanám.Főleg úgy hogy nem vásárolok puccos helyeken.H&M,Nike....Bla bla.Az ékszereimet is a Brady Street-en lévő boltban készítem el.Na mg ugye,anyám nem halmoz el pénzzel.Egy hónapban kapok kétezer dollárt....De,most mennem kell.Ha arra járok,veszek neked valami szépet! - Tanja óvatosan megölelte Julie,majd utólag rákacsintott.
Tanja feszülten sétált végig a folyosón,és a menza ajtajában megállt.Körülnézett,és amikor megbizonyosodott arról,hogy Jenn nincs az asztaluknál,oda sietett.
-Tök izgulok! Sosem jártam még Velencében! Lefogadom hogy van egy csomó üzlet! - Kiáltotta,és leült Andy mellé,közben mindenki felvonta a szemöldökét. - Most meg mi van?!
-Semmi,csak nehéz téged elképzelni egy plázában,vagy egy Gucci üzletben. - Mondta Adam szórakozottan.
-Hé,én igenis el tudnám őt képzelni mondjuk egy puccos divat bemutatón,vagy valami.Attól hogy más stílusa van,lehet elegáns is. - Mondta Nadine,Tanja pedig elvigyorodott.
-Ha más lenne a hajad,felhúznál egy szép ruhát,meg egy magassarkút....Igen,totál jó lenne! - Mondta Andy és bele boxolt Tanja vállába.
Tanja jó nagyot kapott be a spagettiből,és hirtelen megijedt,hátha megakad a torkán. Jenn közeledett feléjük,az érzései......Kit érdekelnek az érzései,nem félek tőle,az érzéseit pedig magasról leszarom,gondolta,és tovább ette a spagettit.A lány arca furcsa volt,de amikor odaért,elvigyorodott és leült Tanja mellé,aki hirtelen megmerevedett,majd óvatosan arrébb csúszott.
-Miről maradtam le? - Kérdezte Jenn,végig ártatlan mosollyal.A kérdést láthatóan Nadine-nek intézte,de a szeme sarkából folyamatosan Tanja-t nézte.
-Elképzeltük Tanja-t egy olaszországi divatbemutatón.Be vagyunk zsongva Velencétől! - Lelkendezett Andy.
-Hát Tanja,ha te el akarsz jutni egy igazi divatbemutatóra,nem a bohóc boltban kellene vásárolni a ruhákat. - Jenn hangja jéghideg volt,de a mondat közben angyali vigyor volt a képén,így senkinek nem tűnt fel hogy a lány komolyan gondolta.
-Khm.Helló. - A következő pillanatban Christine Hargensen lépett az asztalhoz,kisírt szemekkel és remegő kézzel,ami Tanja-t is meglepte.Egy pillanatig azt gondolta hogy sértegetni akarja őket,vagy netán szövetséget kötött Jenn-vel.
-Christine Ribanc Hargensen,mit akarsz? - Kérdezte Jenn.Christine-t láthatóan meglepte hogy így szólt hozzá.
-Tőled semmit.Nadine-hez jöttem. - Élesen ránézett a lányra,majd fojtatta. - És ne nevezz többet ribancnak,te gonosz kurva.
-Ööö,mit szeretnél Christine? - Kérdezte Nadine,és ami meglepte a társaságot,Christine elmosolyodott.Mi a frász? Nem tudtam hogy a Balrog tud mosolyogni.Gondolta,és megpróbált oda figyelni az érdekes jelenetre.
-Először is,állítsd le az idióta barátnődet,mielőtt megidézem a levegőt és elrepítem a pokolba.Másodszor pedig....Köszönetet akartam mondani,amiért....Tudod.
-Hazudsz te kis ribanc! Még hogy megidézed a levegőt? A mi istennőnk csak nem olyan hülye hogy ajándékot ad egy ilyen ribancnak...-
-Jenn,hagyd már abba! Megölték a cicáját... - Védekezett Tanja,mire Jenn vészjóslóan ránézett. - Találkoztam vele a társalgóban.Christine zokogott,én pedig odamentem megkérdezni mi a baja....Nüx pedig nem hülye.Nagyon jól tudja mi történik itt.Az istennő belelát a lelkünk legmélyebb zugába is,ha pedig méltók vagyunk rá,akkor megajándékoz.
-De fura vagy. - Mondta Christine és hangos hahotázásba kezdtek.
Nadine
Oké,azt már felfogtuk hogy Jenn és Tanja közt valami feszültség van,viszont arra nem számítottam hogy Hargensen itt köt ki.Amit pedig Tanja mondott,tényleg fura volt,de ugyan akkor tanulságos és igaz is.Mikor mindenki abba hagyta a röhögést,Jenn hozzám fordult.
-Mi van Nadine? Talán barátnők vagytok,vagy mi? - A hangja jéghideg volt és gonosz.
-Barátnők? Dehogy! Csak ő nem olyan seggfej mint ti! Akkor is ha gyűlöl,de ő legalább oda jött és megkérdezte mi van! Örülj neki hogy ilyen barátnőd van,és én nem rinyálnék a helyedben.... - Gúnyos mosoly jelent meg az arcán,és fojtatta. - Most legalább kiderült mekkora bunkó vagy.Na viszlát.
Mindenki tátott szájjal bámulta a távolodó Christine-t,köztük én is.Mikor felébredtünk,én azonnal Jenn-hez fordultam.
-Ezt most miért kellett? Nem szólt hozzád semmi rosszat! - Ami a legjobban meglepett az az volt,hogy szó nélkül felállt és elment.

18.Rész

18.Rész
Nadine
Igazából még mindig haragudtam egy kicsit Jenn-re,így túl mentem a társalgón,fel a szobámba,de mielőtt felértem volna az emeletre,sírásra és borzalmas bűzre lettem figyelmes.A folyosó megtorpantam és megláttam Christin-t,ahogy a földön térdel,és szorongat valamit.Mikor közelebb léptem elakadt a lélegzetem.Egy iszonyatosan ronda halott macskát szorongatott.Hirtelen megfordult,amitől ugrottam egyet ijedtemben.A haja össze-vissza állt,a szeme puffadt volt és vörös.Sírt.Zokogott.
-Vissza Ribanc! - Szája vicsorra húzódott,aztán megint zokogni kezdett. - Sajnálom,én..Valaki megölte a cicámat!
Tétován megérintettem merev vállát,majd vigasztalni kezdtem,(bár mennyire gyűlölöm,nem vagyok olyan mint ő.Vele ellentétben segítek másoknak.)
-Nem lehet hogy csak baleset érte,vagy nem is tudom....- Hirtelen felmutatta a kis,törékeny holttestet.A macska tele volt vágásokkal,és zúzódásokkal.Önkéntelenül is felkiáltottam.
-Ó,istennő!
-Látod? Megölték! - Christine abba hagyta a zokogást és a sírást (szerencsére),és már csak szipogott.
Na jó,nem akartam bunkó és kegyetlen lenni,de valószínűleg ez előbb-utóbb bekövetkezett volna.(Mondjuk nem tudom ki az az elmebeteg aki macskákat gyilkol de mind egy.)Christine a legnépszerűbb,legbefolyásosabb és legidegesítőbb vámpírjelölt az Éjszaka Házában,ezért sokan utálják,köztük én is.De én nem öltem volna meg a macskáját! Kiabáltam magamban,majd újra hozzá fordultam.
-Nos..Nem tudod ki tehette? - Christine-ből megint kitört a zokogás,és majdnem forgatni kezdtem a szemem,de csak majdnem.Eluralkodott bennem az érzés.Mi lenne ha ugyan így találnám meg az macskámat? Igen,valószínűleg én is zokognék.
-Fogalmam sincs! Nem vagyok Detektív! - Kiáltotta,és megláttam a taknyos,könnyes arcát.Szégyenlősen odanyújtottam neki egy zsebkendőt,és elhatároztam hogy szólok egy tanárnak.
Mikor áthaladtam a társalgón,mindenki abba hagyta a csacsogást és rám meredtek.Erős késztetést éreztem hogy odakiabáljak,de nem tettem.Csak mentem tovább a professzorok körletébe,amikor belefutottam Vento professzorba,mikor meglátott,angyali mosoly jelent meg az arcán.
-Nadine Cross! Hát te?
-Öö..Segítséget szeretnék kérni! Egy vámpírjelölt bajban van! - Összeráncolta a homlokát amin kék hangjegyek ragyogtak.
-Ki az? És mi baja van?
Miután elvezettem Christine-hez,bementem a szobámba,majd ránéztem az idétlen órámra.16:24.
-Miiiáááúúú. - Ugrottam egyet ijedtemben mikor Percy elkezdett nyújtózkodni és prüszkölni.Oda mentem hzzá megsimogatni,majd hirtelen megcsörrent az átkozott telefonom.Feloldottam a zárat és elolvastam az SMS-t.
Háromnegyed ötkor indulunk,azaz napkeltekor.Mindenki csak egy kisebb bőröndöt hozhat magával,és a macskákat nem visszük.
                                                 Fiona
-Szuper....
Mielőtt kimentem volna a szobámból,betettem Percy-nek egy hétre elég macska kaját,vizet és almot.Megszeretgettem aminek nem örült,és kimentem a szobából.A halál szaga még ott terjengett a folyosón,de szerencsére nem volt olyan erős mint amikor itt volt a macska.
Gyorsan elhessegettem a gondolatot,átvágtam a társalgón át a menzára.A barátaim bent ültek,csendben beszélgetve ették a vacsorát.Mint mindig,most is egy csomó vámpírjelölt csacsogott mindenféle tinédzserdologról,és ez így normális.
-Sz'asztok. - Köszöntem oda,majd lehuppantam melléjük. - Na,mi az ábra?
-Tök izgulok! Sosem jártam még Velencében! Lefogadom hogy van egy csomó üzlet! - Kiáltott fel Tanja,leült mellénk,és közben mindenki felvonta a szemöldökét. - Most meg mi van?!
-Semmi,csak nehéz téged elképzelni egy plázában,vagy egy Gucci üzletben. - Mondta Adam szórakozottan.Örültem hogy nem temette be őt a gyász,látszólag jobban van.
-Hé,én igenis el tudnám őt képzelni mondjuk egy puccos divat bemutatón,vagy valami.Attól hogy más stílusa van,lehet elegáns is. - Mondtam,Tanja pedig elvigyorodott.
-Ha más lenne a hajad,felhúznál egy szép ruhát,meg egy magassarkút....Igen,totál jó lenne! - Mondta Andy és bele boxolt Tanja vállába.
Imádtam hogy mindenki mosolyog és hülyéskedik egymással....Aztán megláttam Jenn-t.Az arca furcsa volt,de amikor odaért hozzánk elvigyorodotam és leült Tanja mellé,aki hirtelen megmerevedett,majd óvatosan arrébb csúszott.
A franca! - Gondoltam,és tovább ettem a spagettimet.

Tanja
Tanja szuperül érezte magát Velence miatt.Sosem járt még Olaszországban,és még az Utálatos Alak sem tudta elijeszteni az izgatottságát.Nem akarta elárulni Nadine-nak amit látott,vagyis érzett.Barátnők,ezért nem akarta elrontani a kedvét.
Tanja éppen lefelé suhant az étkezőbe amikor valaki elkapta a kezét.Azonnal jöttek az érzések.Utálat,düh és kétségbeesés.A lány megismerte ezeket az érzéseket,nem rég amikor Julie-val ültek a fa alatt,ugyan ezeket érezte,de amikor megfordult elillantak, helyettük,izgalom,jókedv és hasonló dolgok jöttek.
-Szia Tanja! Alig várom a velencei utat! Úgy sajnálom Lena-t....Biztosan imádta volna... - Mondta Jenn vigyorogva. - A te macskád is kiakadt mikor megtudta hogy nem jöhet? Úh,az enyém nagyon.
-Szia Jenn...Igen Lena imádta volna,nagyon szeretett vásárolni.Finnick? Nem,nem annyira,ő olyan elfogadó típus. - Vonta meg a vállát Tanja.Szerencse hogy nem tudja kiolvasni a gondolataim.Látná hogy milyen ideges vagyok.Gondolta,és hirtelen meglátta a mögöttük elsétáló Julie-t.Intett a fejével hogy kövesse.
-Ne haragudj Jenn,de el kell mennem a mosdóba.Ugye megérted? - Sutba vágva minden büszkeségét,azt mondta:
-Tegnap óta szélgörcsöm van.Na szia!! - Azzal berohant a mosdóba,és majdnem neki ment a fel-alá járkáló Julienak.
-Na végre! Ezt figyeld! Tegnap ő volt az aki ott volt a keleti falnál! - A lányt nem lepte meg amit Julie mondott,de az indítékra már jobban kíváncsi volt.
-De miért? Miért utálja a legjobb barátnőjét? Mi oka lenne rá? - Hitetlenkedett Tanja,mikor Julie felkiáltott.
-Bassza meg! Nem látok bele a fejébe!...Beleütköztem egy....Egy...Egy háborgó tengerbe...
-Azt kérte a víztől hogy védje meg a gondolatait.Légy óvatos...lehet hogy gyanút fogott.Most pedig menjünk,feltűnő lenne minket együtt látni.Feltéve ha itt van a közelben. - Mondta óvatosan Tanja,és megindult a mosdó kijárata felé amikor valaki elkapta a kezét.
-Ne siessünk úgy ribanc.Itt és most beszélgetni fogunk.
Jenn
Jenn borzalmasan dühös volt arra a két ribancra.Mi a frászt gondoltak? Csak úgy belenéznek a fejembe? Gondolta,majd berontott a mosdóba,ahol a két lány beszélgetett.Tanja már indult kifelé amikor Jenn elkapta a csuklóját.
-Ne siessünk úgy ribanc.Itt és most beszélgetni fogunk. - Vicsorogta Jenn,és közben látta Tanja arcát.Idegesítette hogy még csak egy kicsit sem félt tőle.
-Ne nevezd ribancnak te gonosz kurva! Szerintem inkább nekünk kéne elbeszélgetnünk veled! - Mordult rá Julie,amitől Jenn csak még idegesebb lett.
-Te meg mit szólsz bele?! Megmondom kivel kéne beszélgetned! Víz,jöjj hozzám! - Kiáltott Jenn,és a Julie melletti csapból erős vízsugár tört ki. - Idegesít az ostoba beszéde,kérlek hallgattasd el! - A víz átformálódott csápszerű karokká,amelyek egyenesen Julie torkához készülődtek.Jenn hisztérikusan felnevetett,majd Tanja-hoz fordult.
-Ha bárki az utamba áll,és megtudom hogy ti kotyogtátok ki ami itt és most történt,meghaltok.Ne merjetek gyanút kelteni.
-Miért? Miért! - Zihálta Tanja,akit most már nem Jenn fojtogatott,hanem a levegő.
-Mert megkért rá egy olyan ember akit már régen nem láttam,és nagyon közel áll hozzám.Eddig csak egy ostoba vámpírjelölt voltam,de most..Ó,igen,jelenleg annál sokkal több vagyok. - Elvigyorodott,majd a vérvörös arcú Juliehoz fordult. - Köszönöm víz,elmehetsz.
Jenn azzal kifutott a mosdóból a menza felé.

17.Rész

17.Rész
Julie
Julie éppen a főbejárat előtti padon ült.Nem ült volna ott,ha nem lett volna muszáj.A képessége segítségével,érezte hogy azon a területen erőszakos gyilkosságot hajtottak végre.Éppen a barátját várta,Finn-t.Finn ötödéves,Julie pedig negyedéves.
Mikor Julie hangokat hallott,felpattant a helyéről és elbújt a közeli szökőkút mögé,mert a felé jövő gondolatok alapján,tudta hogy nem Finn az.Meglepő sikkantás hagyta el a száját,mikor meglátta hogy Nadine barátnője,Jenna Davis és a suli főpapnőjének,Taurielnek a harcosa,Arisztosz beszélgetnek a főbejárat előtt.
-Tudom hogy nagyon hiányzik,de ne aggódj.Hamarosan látni fogod az édesanyád.Addig is maradj nyugton,és figyeld a jeleket. - A lány mosolyogva bólintott,majd tovább állt.
Mikor Arisztosz is elment,Julie fellélegzett,de amikor megfordult majdnem felsikoltott.Egy fura,szőke lány lihegett az arcába,és őt nézte.Egy pillanatig mereven állt,de aztán megenyhült az arca.
-Szia Julie.Csak nem kémkedsz?
-Tanja...megijesztettél.Mit keresel itt? - Kérdezte Julie,miközben zihálva vette a levegőt.
-Te is láttad? Mármint Jenn-t és Arisztoszt. - Julie azon gondolkodott,vajon mennyit mondhat el a lánynak,de aztán meghallotta a gondolatait. Ó istennő,itt valami rohadtul bűzlik.Jenn és Arisztosz? Talán csak arról van szó hogy Jenn az idősebb pasikra bukik..Nem! Ez annál komolyabb.
-Persze,azért bújtam el.Épp a barátomat vártam mikor meghallottam a gondolataikat.Igaz,csak egy-két dolgot tudtam elcsípni,mert nagyon védekeznek.
-De miért? Mi védeni valója lenne Jenn-nek? Mármint,persze,minden embernek vannak titkai.De nekem akkor sem stimmel.Az érzéseik alapján...Jenn feszült..Arisztosz pedig dühös,és türelmetlen..Nem nagyon hallottam,de mintha valami anyáról beszélgettek volna.
-Pontosan.Jenn-nek nagyon hiányzik az anyja,és Arisztosz azt mondta neki hogy figyelje a jeleket... - Mondta Julie gyanakvóan,majd hirtelen zajokat hallottak a bejárat felől.Azt hitte Jenn az vagy Arisztosz,de amikor oda nézett meglátta a barátját.
-Figyelj Tanja,nekem most mennem kell.
-Várj! Erről egy szót se szólj Nadine-nak,és feltétlen beszéljünk mielőtt elutazom,oké?
-Hát persze.Találkozzunk a keleti falnál egy óra múlva. - A lány elvigyorodott,majd elfutott.

Nadine
Pont a keleti falnál sétáltam a macskámmal,mikor megláttam hogy Tanja úgy futkos mint egy fogyatékos.
-Tanja? Mit csinálsz?
-Ó,szia Nadine.Én? Semmit,csak keresem a macskámat,a neve Finnick,és nagyon idióta.Egész nap előlem bujkál.Futkos össze-vissza.Mikor indulunk? - Kérdezte zihálva.
-Hát...Ötkor.Ami az eltűnt személyeket illeti,nem láttad Darrent? Cordelia kitalálta hogy neki is jönnie kell.
-Csak azért mert tud Neferetről? Ez elég hogy is mondjam...Furcsa. - Egész idáig azt gondoltam Tanja-ról,hogy furcsa és nem ismer viccelődést.De most komolyan.Kábé három hete jelöltek meg,és az első napon megismertem,de egy deka humort nem láttam rajta.Most azonban kezdtem megkedvelni,egyáltalán nem találom furcsának,csak érdekesnek.
-Eléggé kiakadtam,nem akarom őt is bajba sodorni.És Jenn-t sem láttad? - Tanja egy pillanatra megdermedt,aztán idegesen elmosolyodott.
-Nem,ma még nem.Miért,te sem láttad?
-De igen,de akkor kicsit összekaptunk.Igazság szerint lekiabáltam amiért nem jött be hozzám a gyengélkedőre.Azt mondta az anyjával volt valami,és hogy ott volt mikor Lena meghalt..A furcsa az volt,hogy amikor legelőször kérdőre vontam,azt mondta Mordekai lába eltört. - Legyintettem,majd folytattam. - Később tisztáztuk a dolgokat.Szegényt,meg tudom érteni.Én az apámat vesztettem el,ő pedig az anyját. - Ránéztem az órámra.Te jó ég! Ötkor indulunk,most pedig háromnegyed négy van.
-Ne haragudj Tanja,de mennem kell.Nem sokára találkozunk! - Elköszöntem,majd bementem a lánykoleszbe.

Tanja
-Jól van Finnick! Most már elő bújhatsz! - Súgta Tanja a fa mögé,ahonnan egy fehér cirmos bújt elő.Sértődötten fújt a tesze-tosza lányra,aki felkapta és magyarázkodni kezdett.
-Hé,Finnick.Nem is vagy idióta,csak ki kellett valamit találnom hogy találkozhassak Julie-val. - Finnick egy pillanat alatt megenyhült,és a két mancsát Tanja pirosas arcára tette.Tanja letette Finnick-et,majd leült a fa oldalába és csendesen várt.
Hirtelen Julie toppant be,aggódó arcával. - Hallottam a gondolataid.Jenn-ről.
-Valami nem stimmel.Hazudik,meg titkolózik.Pedig mi a barátai vagyunk.Komolyan,nem értem mi van vele. - Rázta a fejét Tanja,majd Julie leült mellé.
-Talán kémkedni kellene? Mert az elég ijesztő és fura.
-Van olyan amikor egy embernek az ijesztő és a fura a valóság.Ilyen vagyok én. - Rántotta meg a vállát Tanja,majd Julie elvigyorodott.
-Szerintem pont ezért találtunk egymásra Finn-vel.Mindketten megijedünk a normális emberektől.Találnod kéne egy hozzád hasonlót.Láttalak már párszor.Ezelőtt... -Julie húzta száját,mintha ki akarná kerülni a szót.
-Ezelőtt folyton egyedül mentem a sulibulikra? Igen,de nem azért mert nem hívtak meg,hanem azért egyik sem volt érdekes.Tudod,én az érdekes embereket kedvelem.Azokat akik nem görcsölnek egy folytában azon hogy mi lesz holnap,vagy holnap után.Csak a jelennek élek,és szeretném ha ilyen lenne a pasim is. - Egy pillanatra elhallgatott,majd elvigyorodott. - Mi legyen a mi Pinokkiónkal? Az nem akkora baj hogy egyszer füllent egyet,de nekem akkor is rossz érzésem van vele kapcsolatban.Hé,ma kajánál,nem tudod kihallgatni a gondolatait?
-Nem bír engem.Ha meglát a ti asztalotoknál,azonnal elmegy vagy valami.
-Nem,nem.Egy másik asztalnál! A képességed olyan mint a Bluetooth,ugye? - Kíváncsiskodott Tanja.
-Ha jól ismerem a személyt,összpontosítok a hangjára..Gondolok rá,és egyszer csak megszólal.Hallom,és látok képeket.Elég könnyű. - Vonta meg a vállát Julie,majd mindketten egy reccsenő zajra lettek figyelmesek.
-Ki van ott?! - Kiáltott Tanja,majd behunyta a szemét és a valaki érzéseire koncentrált.Düh,utálat,és bosszúvágy.Egyetlen dolog volt amit még tudniuk kellett volna,az hogy ki ellen tervel a Valaki bosszút,és hogy ki az a Valaki.De mielőtt Tanja megláthatta volna,a valaki elszáguldott a Médiaközpont felé.
-Bele tudtál lesni a gondolataiba? - Kérdezte Tanja zihálva,majd Julie tágra nyílt szemmel ránézett.
-Egyetlen egy képet.Egyetlen személy mosolygott rajta.Nadine volt az.