14.RÉSZ
Másnap reggeli után sajnos ugyan az a kínos beszélgetés folytatódott mint tegnap.Cordelia Nefereten volt kiakadva,és tépte a haját.(Nem szó szerint szerencsére.)
-Szóval,ezzel azt értitek hogy annak a ribancnak,Emily Wheiler-nek,sikerült annyi erőt összekaparni hogy bemásszon egy diák fejébe?! Ráadásul egy kiválasztott fejébe?! - Cordelia fel alá járkált,és közben bagózott.Ha jól számoltam ez már az ötödik amit elszív,mióta itt van.
-Anya,kérlek nyugodj meg.Azonnal értesítjük a Tanácsot,és... -
-Micsoda?! Még nem hívtad őket fel?! Fiona! Hogy lehetsz ennyire felelőtlen?! Csoda hogy nem jelent meg teljes alakban,csak azért mert nem voltatok képesek felhívni a Tanácsot! Ez nem egy olyan piti kis dolog mikor lerohantak titeket a zabolátlan vörös,zombi gyerekek,hanem sokkal komolyabb! Most azonnal felhívjuk Thanatoszt! - Cordelia hangja remegett a dühtől,aztán magabiztos léptekkel elindult a Tanácsterem felé.Menet közben,lekiabált néhány takarítót,azzal az indokkal hogy miért nem képesek ekkora mocskot eltakarítani,pedig nem is látszott igazán.Való igaz,a vakolat már nem volt teljesen fent a falon,és jó pár diák firkált a falra.Az asztalokról lejött a festék,és ugyan úgy a székeken is.
-Hogyan juthattunk idáig? Régen ez az iskola egyszerűen káprázatos volt,és akármilyen nehéz ezt kimondani,Neferet érdeme volt.Lám,a tulsai Éjszaka Háza szépen elkezdett lefelé menni a lejtőn,pedig csak húsz év telt el a káosz óta.Megérkeztünk. - Mondta,én pedig majdnem neki ütköztem a hatalmas faajtónak.A többiek már bent ültek,és majd' meghaltak a kíváncsiságtól.Adam és Jenn álltak fel,hogy azonnal meghajolhassanak Miss Goode előtt,aki elégedetten mosolygott.
-Fiona,ők kicsodák? - Fiona csak nézett mint az idióták. - Ugye nem azt akarod mondani hogy ők is érintettek az ügyben?!
-De igen anya,de nyugodj meg! Letették a megszeghetetlen esküt...-
-Ugyan minek? Nem sokára úgyis tudni fogja hogy Neferet még mindig próbálkozik! Akár ki is kiabálhatnánk!
-Azért mert még nem voltunk biztosak benne! Nem lenne jobb ha megnyugodnánk? - Fiona felemelte a hangját,amitől mindenki meglepődött. - A tanácsterem azért van hogy tanácskozzunk,nem pedig azért hogy veszekedjünk! Anya,kérlek nyugodj le! Ez most nem az a pillanat mikor mindenbe bele kell kötnöd.Kalona,hol a laptop?
-Itt van,már be is tárcsáztam Duantiát.
-Szuper..Pont őt? Ő volt a Tanácsban az aki ki akart pártolni Neferet mellet,és a hatalmas Erebosz mellett.Jól sejtem te voltál az. - Cordelia gonoszul elmosolyodott,mire Kalona lesütötte a szemét.
-Igen asszonyom,én voltam.De azóta felesküdtem Thanatosz-nak,és én lettem a Kardok Ura,miután Sárkány meghalt.. - Úgy nézett ki mint egy kisgyerek,aki mindjárt elsírja magát.
-Nagyszerű...Miért nem Thanatoszt hívtad? Ő azonnal látta Nefereten a sötétséget,na meg rajtad is.
-Anya! - Szólt rá Fiona,mire Miss Goode forgatni kezdte a szemét,és jól megszívta a cigit.
-Elnézést hogy kimondom az igazságot Miss "Keller". - A Keller nevet olyan undorral ejtette ki mintha méreg lenne. - Egyébként is,miért változtattad a neved Keller-re? Talán szégyelled az igazi neved? Nézz rám! Én vagy Minden Vámpírok Főpapnője! Mit kellene rajtam szégyellned? Inkább felvetted az ember apád nevét,aki elhagyott,és szerencsére már egy ócska sírban forog?! Pff..
-Azért mert sosem törődtél velem! Mindig a jó hírünkkel voltál elfoglalva,és hogy mindenki csodáljon! Ugyan anya! Tizennégy éves voltam mikor megjelöltek,és még csak nem is gratuláltál! Egyetlen ember iskolai évzárómra sem jöttél el! Születésnapomra mit kaptam?! Csokit,cukrot,lányos dolgot?! Nem,ugyan dehogy! Illem és olyan órákra fizettél be amik Úrinőknek valóak! Már nem is tudom mikor van a születésnapom! Nem is ünneplem! Fogadok hogy semmit nem tudsz a régi életemről!
-A születésnapod 1970.Január nyolcadikán van,a régi neved Ashley Madison Goode,imádtad Alice Coopert,amit sosem értettem.Lefogadom hogy még mindig imádod a fekete maxi szoknyát,fehér inggel....Ötévesen mindig a ruhás szekrénybe bújtál,és vártad hogy megkeresselek,de nem tettem.Helyette inkább a hülye apádra pazaroltam az időm,téged meg letojtalak.Emlékszem amikor tizenkét évesen azt mondtad: "Mami,ha felnőtt leszek én is olyan király tetkókat akarok az arcomra,mint amilyen neked van." - Cordelia szemében könnyek csillogtak,Fiona pedig csendben zokogott.Mikor megszólalt a hangja remegett és jó párszor elcsuklott.
-Azt mondtad..Azt mondtad hogy nekem sosem lesznek ilyen gyönyörű tetoválásaim,mint neked! A megszokott,rideg,jeges hangodon csak annyit mondtál amit mindig is szoktál! "Madison,még rengeteget kell ahhoz tanulnod hogy olyan légy mint én!" - Még mindig zokogott amikor gonosz mosolyt erőltetett az arcára,majd folytatta. - Nézz rám! Egy senki vagyok,egy lepukkant Éjszaka Házában,ahol nem viszem semmire! Tudod mit szoktam csinálni,ha szabadidőm van,anya?! Kimegyek Gaea-val a kertjébe,nézegetni a virágokat! Semmi mást! Amióta Nadine megjelent itt,azóta valamivel kalandosabb lett az életem.
-Nyugodj meg,és hallgass meg! Madison,én...-
-Már nem ez a nevem! - Kiáltott rá Fiona,mi pedig tátott szájjal néztük az anya-lánya jelenetet.
-Fiona,én sajnálom amit veled tettem.De nem biztos hogy sok időm van,úgy hogy most mondom el! Szeretlek,kislányom! Mindig is szerettelek,csak másként! Én tudtam hogy különleges vagy! És most már belátom,hogy te sokkal jobb vagy,voltál,és leszel mint én.Mikor megszülettél,az apád úgy nézett rád mintha valami leprás szörnyet hoztam volna világra,mert tudta hogy te is olyan leszel mint én.Erős,gyönyörű és Különleges teremtés.
-Ho-Hogy érted azt hogy nincs sok időd?! Mit jelentsen ez anya!? - Fiona már nem zokogott,de hatalmas könnyek folytak végig szép arcán.Miss Goode,szégyen teli arccal nézett le rá.
-Megátkoztak.Éppen Görögországba tartottam,mikor összetalálkoztam egy régi rossz akarómmal.Négy hónapja rám olvasta a belső-külső átkot.Alig tíz évem van hátra. - Mondta szánakozva,mire Fiona még jobban sírni kezdett,és anyja karjaiba borult.Odaléptem kalonához,aki döbbenten meredt Cordeliára.
-Khm..Mi az a belső-külső átok? - Kérdeztem,mire aggodalmasan rám nézett.
-Ezt az átkot olyanokra használták régen,akik túlságosan el voltak szállva maguktól.A szépségük vagy az erejük miatt.Ha valakire ráolvassák ezt az átkot,olyan mintha rákot diagnosztizálnának nála.Csak ez nem egy tumor hanem egy folt szerű dolog a homlokon.A belső átok akkor hat,ha valaki valamilyen belső tulajdonságára büszke,és a személy belülről kezd rohadni.Ha az illető túl gyönyörűnek tartja magát,vagy ilyesmi,akkor kívülről. - Mondta.
-És,nem lehet eltüntetni?
-El lehet,de nagyon kockázatos.Valamiféle ősi rituálét hajtanak végre,nem tudom hogy megy,de állítólag nagyon kockázatos,és rengeteg erő kell hozzá.
-Az meg van Mrs.Goode-nak,nem?
-De igen,sőt neki rengeteg ereje van.Az itt a bibi hogy a varázslatot csak Kasszandra boszorkányok tudják végre hajtani. - Már nyitottam a számat hogy megkérdezzem,kik azok a kasszandra boszorkányok,de megelőzött. - Hallottál már Kasszandra Jóslatáról? - Kérdezte,majd alaposan megráztam a fejem,jelezve, a "nem" szót. - Nos,Kasszandra eredetileg Priamosz trójai király lánya volt,és egy nap Apollón,le akart vele feküdni,ezért megígérte neki hogy megtanítja jósolni.Kasszandra megtanult jósolni,és egy ideig be is váltak a jóslatok,de nem feküdt le Apollónnal,aki bosszúból elhíresztelte hogy a nő csaló,ami persze nem volt igaz.Mivel Kasszandra csak a rossz dolgokat látta előre,mint például hogy a trójai falóban ellenséges katonák vannak,ezért egy idő után megint elkezdtek neki hinni.Agamemnón túszként Mükénébe vitte,ahol aztán mindkettőjüket megölték.A Kasszandra boszorkányok pedig olyan nők akik előre látják a rossz dolgokat,és együtt még varázslásra is képesek.Persze ezt mindenki kétségbe vonja. - Úgy bólogattam mint egy fogyatékos,de a fele történetből egy kukkot sem értettem.Azért a boszorkányokról megjegyeztem egy s mást.
-Elég a papolásból,hívjuk fel A Tanácsot! - Mondta Cordelia,és közben leültünk a székekre.Látszott rajta hogy nagy kő esett le a szívéről,mikor Fiona és ő kibékültek. - Gyerünk,told ide a laptopot!
-Khmm,Miss Goode..?
-Igen? - A hangja normális volt,és boldog.
-Ne vegye sértésnek,de olyan különös hogy maga Minden Vámpírok Főpapnője,éppen Skypol... - Hogy én mekkora idióta vagyok! Hogy mondhattam ilyet ennek a nagy hatalmú nőnek?! Elvörösödtem és álltam a tekintetét.Először azt hittem mond valami sértőt és lekezelőt,de ehelyett nevetni kezdett,még hozzá jóízűen.
-Hát,kicsikém.Azok az öreg tyúkok Velencében egész nap a gépeket nyomkodják,Facebook,Skype,Twitter.Nem vagyunk olyan vaskalaposak mint hinnétek,gyerekek. - Elképzeltem ahogyan nagy,csuklyás nők nyomkodják a Facebook-ot,és a Youtube-on macskás videókat néznek,és erre én is elnevettem magam,aztán megszólalt az első pittyegés.Pitty...Pitty...Pitty.
-Üdvözlégy,Cordelia.Milyen ügyben hívsz minket? - Egy erős női hang szólalt meg,majd közelebb húzódtam hogy lássam.Mély kék szeme és hatalmas szőkésbarna haja volt.Sugárzott róla a bölcsesség és az intelligencia.
-Üdvözlégy Duantia.Fontos ügyben hívlak,amit igazából nem számítógépen keresztül kéne megbeszélnünk.Ez fontos ügy,úgy hogy ma felszállunk az Éjszaka Háza magán gépére,és holnap tárgyaljunk.
-Tárgyaljunk hát.De legalább azt áruld el milyen ügyben.
-Egy kellemetlen ügyben.A neve Neferet. - A képernyőn lévő nő arcáról lefagyott az a gyengécske mosoly,majd bólintott. - És még egy különleges vámpírjelöltről. - Tudtam hogy rólam volt,szó de azért körül néztem,hátha találok még egy szerencsétlent. - Fekete jel van a homlokán.
-Tehát Nüx és Nephelé istennő megint szövetkeztek.Ő is eljön holnap?
-Igen,és a barátai is.Letették a megszeghetetlen esküt.De nem mondok többet.Majd holnap.Üdvöz légy Duantia! - Köszönt el Cordelia,és a hangján látszott hogy zaklatott.
-Rendben.Üdvöz légy Delia. - Duantia nagy nehezen elköszönt,és kikapcsolta a gépet.
-Ez meg mi volt? Megyünk Velencébe?! - Sipította Fiona.
-Igen,na és? Úgy csinálsz mintha még nem jártál volna ott. - Körbe pillantott,aztán folytatta. - Akik letették az esküt,azok jönnek.Nincs vita,menjetek készülődni. - Azzal ki ment a szobából.Hallottam hogy morog valamit Arisztoszról,és újabb cigit gyújt.Amint halló távolságon kívül került,elvonszoltam Fionát az egyik könyves polc mögé,de mielőtt mondhattam volna bármit is,félbe szakított.
-Azonnal mondd el miféle játékot űzöl Arisztosszal! - Mordult rám,de a hangja kedves volt.
-Figyelj,itt valami nagyon bűzlik.Mielőtt az a szegény lány,Dakaria...-
-Á,szóval még sem ismerted.. - Szakított félbe.
-Elég! Hallgass végig.Na,szóval.Mielőtt Dakaria meghalt,mondott valamit,ami nagyon nem tetszett.Azt mondta,hogy Arisztosz titkol valamit,hogy nem az akinek mondja magát,és szerintem Tauriel sem tiszta.
-Van benne valami.Szerinted nem furcsa hogy pont akkor lépett le,mikor ez a dolog elkezdődött? Előtte szólt hogy elmegy egy hétre.De azóta már három hét is eltelt,ráadásul nem adott ki semmilyen információt,arról hogy hová megy és mit csinál.... - Mondta töprengve,majd rászólt a többiekre. - Srácok,menjetek készülődni.Hallottátok az anyám,megyünk Velencébe! - Mondta játékosan,mintha be lenne rúgva.A szoba egy perc alatt kiürült,mi pedig elindultunk az étkező felé.
-Bármennyire is aggaszt ez az Arisztosz ügy,most baromi éhes vagyok. - Mondtam,és közben mélyen beszívtam a menzáról jövő illatfelhőt.
-Éljen! Ma kínai van! - Kiáltotta Fiona,és már majdnem ott voltunk,amikor sikoltozásra lettem figyelmes.
-Te jó ég! Te is hallod? - Kérdeztem.
-A labor felől jön! Gyerünk! - Futásnak eredtünk dél felé,és a sikoltozás egyre csak szenvedő ordibálássá vált.Mintha hallottam volna két,szörnyű sírásnak hallatszó hangot.A kis folyosót szürke és szomorú füst lepte be,a sikoltozás egyre csak halkult.Szóhoz sem jutottam,mikor megláttam hogy az egész kémia-labor lángokban áll.
-Segítség! Segítsen valaki! Uramisten,kérem! - Megfagyott bennem a vér,mikor meghallottam Astoria hangját az ajtónál.Háromszor is neki mentem az ajtónak,de semmi.A közelben megláttam egy vészhelyzetre való fejszét,és neki vágtam a faajtónak.Egy-két helyen berepedt,de azon kívül semmi.
-Oda nézz! Valaki bezárta! - Mondta Fiona,és Kalona toppant be.Egy csapásra kitörte az ajtót a helyéről,és megláttam,amit talán sosem kellett volna.Lena lent feküdt a földön,a gyönyörű szőke haját pedig lángnyelvek nyaldosták.Az arca majdnem hogy teljesen megégett,és tehetetlenül fetrengett a földön.Astoria és Kalona kihúzták a folyosóra,ahonnan azonnal a gyengélkedőbe vitték.Astoria zokogott,az arca,a nyaka,és az oldala megégett.Őt is elvitték,majd megéreztem a szörnyű,édeskés bűzt.Benéztem,és két égett macska tetemet láttam,azonnal Percy jutott eszembe,majd pánikolni kezdtem.A félelem abba maradt mikor megéreztem hogy a lábamat cirógatja,aztán meghallottam még egy sikoltást.A lábam magától megmozdult,és berohantam a laborba.Az erős füst mardosta a torkomat,de jelenleg az sem érdekelt.A lány a labor végében lévő asztal alatt kuporgott és sírt.Mikor észrevett a szeme tágra nyílt a félelemtől,és oda kiáltott.
-Menj innen mielőtt te is meghalsz! - Alig hallhatóan beszélt,bizonyára az erős füsttől és a minden honnan folyó vegyszerektől.Mikor már úgy éreztem hogy a szememet sem tudom nyitva tartani,megtámaszkodtam az egyik ép asztalnál,és hirtelen elviselhetetlen fájdalom hasított a tenyerembe.Mikor felemeltem,olyan volt mintha valaki ráöntött volna egy liter forró olajat.Láttam amint ég,lángok nélkül.Nem kellet ránéznem az asztalra,mert tudtam hogy ez valamiféle sav.Sikoltoztam,ordítottam,kapálóztam,de a fájdalom akkor sem enyhült.Ennek ellenére elindultam a lány felé.A tüdőm mintha fel akart volna robbanni,de én kezet nyújtottam neki,és kivezettem a laborból.Akartam volna egy mélyet szippantani a tiszta levegőből,de helyette elnyelt a sötétség.
