Üdv a blogomon!

~Ha szereted a vámpírokat,akkor neked itt a helyed!~
-Betti

2014. november 8., szombat

11.Rész

11.RÉSZ
Reggel kapkodva kellett felöltöznöm,sminkelnem és bemenni Zenére,hiszen a nyugtató és a fél kettőkor való lefekvés,legyengítette az idegrendszerem.Látszólag Jenn-nek sem tett jót,ő úgy volt vele hogy be sem megy első órára,de meg gondolta magát,mivel a Vámpírszociológia,amit Tauriel tanított,mindig nagyon izgalmas.
Rohantam a 314-es terembe,ahol már javában nyüzsögtek a diákok.Valaki kottákat és hangszereket nézegetett,vagy éppen behangolta őket.Gyakoroltak,táncoltak,énekeltek...A régi sulimban a zene rendszerint unalmas volt és a program csak másolás vagy felelésből állt.A terem tele volt világoszöld kerámia székekkel,asztal nélkül,így gond nélkül körbe lehetett ülni egy kis közös énekléshez.A tengerkék falat teljes egészében bizarr és érdekes poszterek, illetve festmények borítot­ták, amelyek többsége igazi művészeti alkotásnak tűnt. A mennyezetről pedig szélcsengők és kristályok lógtak - nagy mennyi­ségben. A hatalmas ablakokon bevilágított az ezüstösen ragyogó hold fénye.A terembe már majdnem az összes hely el volt foglalva kivéve egyet.Egy barna hajú srác mellett állt egy üres szék,ő pedig a mögötte ülő két sráccal beszélgetett.Oda szaladtam mert,Vento professzor már bent volt a teremben.Hosszú barna haja és barna bőre volt.Az arcán hangjegy alakú tetoválások ékeskedtek,hosszú fekete szoknyát és kék pamutblúzt viselt.Az első tippem talán az volt hogy olasz,a nevét illetően és a bőre színét.Amikor a srác meglátta hogy közeledem,megfordult,mélyen a szemembe nézett és elmosolyodott.
-Ne haragudj,szabad ez a hely? - Kérdeztem sietősen,ugyanis Vento professzor legalább tíz perce várakozott.
-Persze! Mire vársz? Ülj le nyugodtan! Darren Foster vagyok,és te? - Súgta oda nekem kedvesen,és láttam hogy a tekintete a jelemre vándorol,de csak egy pillanatra,aztán újra rám nézett a barátságos barna szemével.
-Nadine Cross.Örülök. - Vento professzor sóhajtott egyet aztán rávillantotta a gyönyörű,erős mosolyát az osztályra.
-Üdvözöllek titeket! Elhihetitek mennyire vártam ezt a napot,gyerünk! Toljátok össze a székeket és kezdjük a meghallgatást... - A tekintete elidőzött rajtam,majd odajött és megszorította a vállam.
-Minő öröm hogy egy új diák is csatlakozott az iskolánkhoz! Mi a neved ifjú hölgy? - Kérdezte kedvesen,láthatóan ügyet sem vetve a jelre a homlokomon (végre valaki!).
-A nevem Nadine Cross.
-Nos Nadine,mivel új vagy,ezért a meghallgatás is ismeretlen számodra.Hadd magyarázzam el kérlek.Tehát,eldöntöttem hogy minden hónap harmincadikán,összeülünk és mindenki elénekli a kedvenc dalát,egyedül. - Az utolsó szót láthatóan a mellettem ülő Darrennek intézte,aki szégyenlősen elpirult.Aztán én is elpirultam.Teljesen egyedül kell énekelni egy tapasztalt vámpírosztály előtt?! Mivan? Idegesen lehuppantam a székre és mélyeket kezdtem szívni a friss,éjszakai levegőből.Majdnem leborultam a székről amikor egy koreai fiú esett be,szemmel láthatóan Vento professzor nem örült neki,és gyorsan a helyére tessékelte.
-Ülj le Glenn! Ez már a harmadik nap a héten amikor elkésel az órámról! Ráadásul Gaea is panaszkodott hogy hiányos a felszerelésed kertész óráról! - Glenn egyenesen a Darren melletti székhez ment,és vad sugdolózásba kezdett.
-Ezt elhiszed? Először is azért késtem el mert,nem bírtam kialudni magam mert Clark Kent - Ahogy kimondta a nevet rázni kezdte a fejét,plusz forgatni kezdte a szemét,- meg az idióta szobatársa Seth.....
-Igen? - Kérdezte Darren.
-Figyu,ne kérdezd,de olyan volt mintha fókát nyúznának.Az a két idióta tisztára elmeroggyant.Ja és ami Gaea óráját illeti,honnan kéne beszereznem kis kézi fűnyírót,ha még azt sem tudom hogy néz ki? - Váratlanul Darren megfordult,rám mosolygott és elkezdett bemutatni,tök elpirultam,úgy éreztem magam mintha egy kihallgatáson lettem volna.
-Glenn,ő itt Nadine Cross.Nadine,ő Glenn Rhee.
-Nagyon örülök Nadine! Hogy vagy? - Kérdezte Glenn barátságosan,amitől azonnal elszállt a félelmem.
-Én is,kösz jól vagyok.....- Hirtelen Vento professzor szakított minket félbe a gyönyörű hangjával.Egy dalt kezdett énekelni,amitől az egész osztály letaglózott.
"Gyönyörűm, nézd a felhőt, a felhő mögött a napot!
Gyönyörűm, nézd az esőt, az eső öntözi az arcod...
Ki szólított?
 A búzakalász
A boglya tetején..."
A gyönyörködésem az zökkentette ki hogy Darren meglökdöste a vállam.
-Hé,szerinted is gyönyörű hangja van? - Kérdezte,én pedig bólogattam mint egy fogyatékos.
Amikor már az osztály fele elénekelte azt a dalt amit szeretett volna,lázasan gondolkodni kezdtem.Vajon mit kéne énekelnem? Régebben jártam énektanárhoz,és írtam dalokat de már nem nagyon emlékszem rájuk.Aztán végül döntöttem..Mindig is szerettem és eléggé fülbemászó.Lykke Li - I follow rivers.Tökéletes választás.
-Psszt! Nadine! Te jössz! - Pusmogott Darren.Sóhajtottam egyet,és leküzdöttem az izgatottságomat,majd körbehordoztam a tekintetem a kíváncsi osztályon.Megakadt a szemem egy csinos szőke lányon aki engem méregetett,gyűlölettől összeszűkült,kék szemével méregetett.Úgy döntöttem nem törődöm vele,vettem egy mély levegőt és énekelni kezdtem.
-Ez nagyon király volt. - Mondták a srácok egyszerre.
Először a hangom kicsit gyenge volt,de aztán szépen belerázódtam a refréneknél,és a végére egész tűrhető volt.Az utolsó Glenn volt,aki egy szép akusztikus számot énekelt a The Civil Wars-tól.Még én is meglepődtem hogy milyen gyönyörű a hangja,nem az a kislányos amikor meghallod a rádióban,és nem tudod eldönteni hogy fiú vagy lány-e az aki énekli,nem,az övé reszelős és szexi volt.Ha nem nézek rá még azt hinném hogy a Nickelback énekese az,csak fiatalabb kiadásban.Darren is elég jól nyomta,Ed Sheeran Sing című számát,és ami meglepett,tényleg hasonlított a hangjuk.
Kényelmesen elindultam spanyolra amikor valaki elkapta a csuklómat,és mikor megfordultam,egyenesen Darren Foster nagy,barna szemébe néztem.Kedvesen mosolygott,a mögötte álló Glenn pedig integetett.
-Ne haragudj,de még nem is volt időnk megismerkedni.Mi lesz a következő órád? - Hirtelen déja vú érzés kerített hatalmába,ami kicsit nevetséges.Ugyan így találkoztam Jack-el is.Elhessegettem a hülye déja vút,és újra belenéztem Darren szexi,barna szemébe.
-Spanyol,és neked?
-Vámpírszoc,de a spanyol a 216-os terembe van,a Vámpírszoc pedig a 215-ösbe,tehát van időnk beszélgetni. - Mondta angyali vigyorral az arcán. - Nos,akkor menjünk!
-Okés,akkor kezdem... -
-Ne butáskodj,új vagy,és különben is,én tapintatos férfi vagyok. - Rám kacsintott,amitől teljesen megborzongtam,de azonnal magamhoz is tértem.Elég! Neked van pasid,őt pedig még nem is ismered! Bár olyan mintha ezer éve ismernéd...Kuss legyen liba!
-Honnan jöttél? - Kérdezte.
-Őő,innen Tulsából. És te? - Az arcára szomorú kifejezés ült ki aztán szembe fordult velem,és mélyen a szemembe nézett.Hirtelen felismerés csillant fel bennem.Úgy éreztem mintha ismerném.Ahogy kimondtam magamban a szavakat,feltett egy olyan kérdést amit soha életemben nem gondoltam volna hogy az ő szájából fogom hallani.Szomorúan elmosolyodott.
-Hát nem emlékszel rám,igaz? - Annyira meglepődtem hogy először keresgélni kezdtem a szememmel a kandi kamerákat,de sehol sem láttam őket.
-Ne haragudj....Segítenél egy kicsit? - Azt hittem dühös lesz,de aztán megértően elvigyorodott és megérintette a vállam.
-Nem hibáztatlak! Azóta megváltoztam,a nevem is más lett.Másodikosok voltunk az ált.suliban,és egyik nap egy borzalmas,rikító narancssárga,kötött pulcsiban jöttél suliban. - Uramisten! Beatrix nénikém kötötte a nyolcadik szülinapomra,és apám abba a borzalomba küldött suliba.Aznap mindenki kinevetett,kivéve egyet.Toby Marshall megdicsérte a pulcsit,aztán hozzátette hogy milyen gyönyörű vagyok benne.Ahogy emlékszem,az apja jól nevelte,és már akkor hozta helyettem az iskolatáskámat,amikor még alig ismertük egymást.Sajnos amikor hatodikosok voltunk,az anyját áthelyezték Connecticut-ba,mert ügyvéd.Nem tudtuk tartani a kapcsolatot.De mégis honnan a pokolból tudhattam volna hogy ő Toby Marshall? Régebben szeplős és vékonyka volt,a haja pedig szőke,ennek ellenére most szikár,magasabb lett,a haja besűrűsödött (a vámpírok haja és körme eszeveszett gyorsasággal nő),és besötétült.Aztán eszembe jutott hogy "Hé te marha,hiszen azóta tíz év telt el! Jó hogy változott!"
-Toby? Toby Marshall? Te vagy az? - Kérdeztem hitetlenkedve,mire az arcán széles vigyor ült ki,és bólintott,én pedig mint egy idióta,a karjaiba vetettem magam.Azt hittem ellök magától,de ehelyett még szorosabban visszaölelt.
-Örülök hogy emlékszel rám,fűnyíró. - Vállba vertem mire nevetni kezdett és arcon puszilt.A "fűnyíró" régebben a sulis gúnynevem volt,mert amikor anyáék elváltak,és apám össze állt ezzel a boszorkánnyal (sajnos mindig vele kellett fodrászhoz mennem),így úgy néztem ki mint akin átment egy fűnyíró.
-Örülök hogy látlak.Október harmincegyedikén,mindig szomorú voltam,hogy nem kívánhatok boldog szülinapot,és nem lehettem ott amikor azt a mennyei csokis brownie-t osztogattad az osztályban. - Kigördültek a könnyeim,de gyorsan kipislogtam őket.Emlékszik a szülinapomra és anya csokis browni-jára.Ezzel sajnos eszembe jutott hogy Halloweenkor van a szülinapom...Most szeptember harminc van,ami azt jelenti hogy egy hónap múlva már tizenhét éves leszek.
-Én is örülök.De most már itt vagy és én is. - Menet közben beszámoltam neki anya és apa válásáról,amit szemmel láthatóan,nem fogadott túl jól,mert ami azt illeti anya is nagyon bírta régebben a nagy,szőke buksiját.Meséltem neki a megjelölésemről,és az itteni barátaimról.Ő is mesélt pár dolgot,és megtudtam hogy van egy macskája akit Démonnak hívnak.
-Komolyan! Ne értsd félre,nem a színe miatt neveztem el..Tényleg gonosz kis bestia,de engem szeret.Ha akarod,egyszer megmutatom,most viszont mennem kell.Szia! - Rám kacsintott,én pedig utána szóltam.
-Ööö..izéé.To...Darren? Nem ebédelünk együtt? - Most hogyan is kéne szólítanom? Hol vagyok?
-Szuper ötlet! Negyedik óra után eléd megyek! Na szia!
Garmy professzor olyan volt, mint egy kis spanyol forgószél. Nem csoda hogy már az első naptól fogva azonnal megkedveltem (a te­toválásai tollakra emlékeztettek, olyan volt, mint egy spanyol kis­madár), de sajnos végig spanyolul beszélt. Egész idő alatt. Én nyolcadik óta nem tanultam spanyolul, és akkor sem voltam a leg­jobbak között, így elég elveszettnek éreztem magam órán, de azért felírtam magamnak a házi feladatot, és megfogadtam, hogy tanul­ni fogom a szavakat. Nem szeretem elveszettnek érezni magam.Az is csoda volt hogy a legelső órán,be tudtam mutatkozni
A tréningóra Kalonával nagyon tuti volt, ami teljesen meglepett. Az órát a tornate­rem mögött tartották,ami egy hatalmas akadály pályára emlékeztetett.A mászófaltól a mozgó bábukig minden megtalálható benne,amit csak el lehet képzelni egy vámpír iskolában. Kalona "professzort" mindenki Kalonának hívta. Tetoválásait még mindig nem fedeztem fel,amire rá is kérdeztem,mire azt válaszolta hogy ő nem vámpír.
-Bizonyos szempontból egy angyal vagyok. - A szám kinyílt a döbbenettől.Aztán logikusnak tűnt,hiszen az angyalok gyönyörűek,aztán ő is baromi jól néz ki,ja és szárnyai is vannak. - De sok féleképpen neveznek.Nefilim,isten.. - Az arca komorrá vált,és szégyennel teli hangon folytatta. - A történelem előtti időkben az angyalok a földön éltek,és emberekkel párosodtak.De akárhogy is neveznek,két dologban az összes rólunk szóló történet egyetért.Az hogy gyönyörűek vagyunk,a másik pedig hogy gyermekeket nemzettünk az embereknek.Ez volt az a pont,amiért lekerültem Nüx birodalmából.Nagyon régen,őt szolgáltam a túlvilágon,aztán elkövettem azt a hibát hogy féltékeny lettem hitvesére,Ereboszra.Kitaszítottá váltam,és bukott angyal lettem.Nagyon sokáig a sötétségben éltem,gyilkoltam,de ami a legszomorúbb az hogy élveztem.Hatvan egy - néhány évvel ezelőtt Neferet a szolgám lett,vagyis én azt hittem.Végig manipulált,aztán én lettem az ő rabszolgája.Örökre.
-De akkor..?
-Az eskü így szólt: Ha te Kalona,Nüx bukott harcosa,megszeged esküdet és kudarcot vallasz Zoey Redbird,Nüx vámpírjelölt Főpapnőjének elpusztításában,akkor a lelked felett én fogok uralkodni egészen addig,míg halhatatlan életed véget nem ér. Tudod mi itt a baki?
-Mi? - Kérdeztem ledermedve.
-Az hogy nem vagyok halhatatlan.Már nem.És ezzel az eskü semmit sem ért.Ha szeretnél,később beszélgethetünk még,de most koncentráljunk az órára. - Rám kacsintott,majd elment.
Mikor összeszedtem magam,beálltam az egyik akadálypálya sorjába,és vártam hogy sorra kerüljek a mászófalon.Majdnem elájultam amikor Lena és Astoria odajöttek hozzám,majd fecsegni kezdtek.
-Mi dolgod volt neked Darren Fosterrel?
-Mármint Toby Marshall-al? - Értetlenül fürkészték az arcom,aztán mégsem hagyták annyiban a kérdést.
-Toby Marshall? Az meg ki? - Mielőtt válaszolhattam volna egy kedves hang válaszolt helyettem.
-Ez igazából nem szoktuk elfecsegni,de Darren Foster régen,tényleg Toby Marshall volt. Nadine! Hogy vagy? - Kérdezte Fiona,aztán nevetve megölelt.
-Jól,köszönöm.
-Tényleg,honnan tudod az előző nevét? - Fiona szemében kíváncsiság csillogott.
-Régen ő is a Broken Arrow általános iskolába járt.Amikor másodikos voltam,a nagynéném kötött nekem egy szörnyen ronda narancs sárga pulcsit,a suliban pedig mindenki gúnyolt érte,kivéve Toby-t..izé..Darren-t.Meg aztán mindenki fűnyírónak becézett Jacquelin elmebeteg fodrásza miatt. - Majdnem kiugrott a szívem a helyéről amikor valaki átkarolt.Jack volt az,én pedig belenéztem borostyán szemébe.
-Miről maradtam le? - Kérdezte szórakozottan.
-Nadine mesélt nekünk a régi hőséről. - Kuncogta Lena,és mikor Fiona vetett rá egy jobb-ha-befogod pillantást,abba is hagyta.
-Hős? Ki volt az? - Kérdezte feszülten,aztán meghallottam Darren kiáltását a két méter magas mászófalról.
-Helló Nadine! - Ő is vigyorgott mint egy fogyatékos.Visszaintegettem és hála istennek,megjött a legjobb barátnőm....Adammel??!! Mi a francot csináltak együtt? Értem hogy már azelőtt is barátok voltak,mielőtt megérkeztem,de észrevettem hogy Adam a füléig el van vörösödve,Jenn pedig harapdálta a száját.Hmmm,feltétlen ki kell faggatnom!
-Nos,izé...Hmm,most mennem kell,izé..Sziasztok! - Mondta az Ideges Adam,aztán Jenn játékosan lesöpörte Jack kezét a vállamról és ő karolt át.
-Na mi újság van? - Az angyali vigyor továbbra sem tűnt el az arcáról,ami nagyon illet csinos kis róka arcához. Mindenki tátott szájjal nézte,amint ugyan úgy viselkedik mint korábban.Elképzeltem vajon mi járhat a többiek eszében.Lena valószínűleg azt gondolja hogy "Most meg kell próbálnom úgy viselkedni,mint akinek a bátyja NEM mozdult rá a húga barátnőjére! Hol a sminkes tükröööm?!" Astoria? Hogy mennyire szaftos pletyka lenne ebből.Fiona? Ő valószínűleg Kalonára gondol,mert most is éppen vele beszélget,fel sem tűnt hogy eltávozott.
-Hát,ööhmm,Asszem megyek gyúrni.Sziasztok. - Adott egy puszit az arcomra Jack, majd vihogva tovább állt.Ketten maradtunk Jenn-vel,én pedig megpróbáltam köhögésnek álcázni egy nevetést,de nem sikerült.
-Most meg mi van? - Úgy kérdezte ezt,mintha totál másnapos lenne,és fogalma sem lenne mi történt múlt éjszaka.
-Uh-la-la! Mesélj! Mi van köztetek Adammel? - Kérdeztem lihegve mikor már a falon másztunk át a gumikhoz.
-Mi lenne? Semmi,nagyon jó pasi.Semmit sem akarhat egy olyan lánytól mint én.. - Morogta és ezen annyira elkapott a nevető görcs hogy egy szemvillanás alatt zuhantam vagy két métert.Nem éreztem fájdalmat,csak a fenekemet ütöttem meg,aztán tovább röhögtem.Szegény legjobb barátnőm! Ha tudná hogy Adam mit érez iránta,ő is leesne a falról,de keményen.Már fetrengtem a nevetéstől,amikor egy erős férfi kar felsegített,aztán belenéztem Darren szexi,barna szemébe.
-Jól vagy? Máskor ügyelj amikor éppen egy kétméteres falat akarsz átmászni! Egyébként mi olyan vicces? - Egész jó kedvem volt,és mielőtt felfogtam mit csinálok rákacsintottam,aztán a vihogó Jenn-re néztem.
-Majd ebéd közben elmondom! - Hamar elszállt a jókedvem amikor megláttam a tér végében álló Jack-et,amint gyanús szemmel méregeti Darren-t.Kimásztam a karjaiból,és megköszöntem neki hogy felsegített,majd utána kiáltottam hogy ebédnél találkozunk.Rájöttem hogy még mindig nem vagyok magamnál,mert TÉNYLEG kiáltottam,ami azt jelenti hogy a fél osztály meghallotta.....Jack Johnsonnal együtt.
-Ki volt ez? - Kérdezte tettetett jókedvével,azonban észrevettem hogy ideges.
-Egy régi barátom,aki felismert.Megbeszéltük hogy ebédnél találkozunk. - Vontam meg a vállam.Tényleg így volt,ez történt.Ami viszont feldühített,az az volt hogy gyanúsan méregetett.Teljes erőmből forgatni kezdtem a szemem,és mérgesen fújtam egyet.
-Ugye nem azt akarod mondani hogy nem bízol bennem? - Dühös voltam,és ebbe még az is belejött hogy bizonytalan voltam vele kapcsolatban.Elővette a szexi,lekezelő mosolyát,majd folytattam. - Talán féltékeny vagy?
-Erre a kis mitugrászra? Fél kézzel le tudnám nyomni.Mindenesetre nem örülök hogy találkozgatsz vele..Szólhattál volna. - Azzal elment.Jenn megfogta a vállam,és sóhajtozni kezdett.
-Ez nagyon bunkó duma volt.Egyébként meg,nem hibáztatlak.Darren tényleg őrülten szexi,és kedves.Együtt járunk Taekwondoo-ra,mindig elnéző velem szemben.Ami Jack-et illeti,nem hagynám hogy így beszéljen a barátaimról.Csak mondom.
-Hát nem is fogom hagyni.Biztos lehetsz benne.Totál úgy viselkedik mint az apám...
Jenn felhorkant és kisiettünk a lány öltözőbe.

2014. november 5., szerda

10.Rész

10.RÉSZ
Amikor már a folyosón lépkedtünk,ázottan,Percy és Mordekai háta ívbe megfeszült,majd fújni kezdtek.Először nem tudtam hogy,mire de aztán előjött egy borzalmasan ronda,kopasz macska.Mikor közelebb ért hozzánk,meglátta a macskáinkat és borzalmas hangon nyafogni kezdett.Jenn közelebb húzódott hozzám,és susogni kezdett.
-Komolyan mondom,ez a dög,pont úgy néz ki mint Kopasz Kitti a Kutyák és Macskák filmben..
-Sajnálom azt aki ennek a "macskának" a gazdája. - Idéző jelbe raktam a macska szót,és a következő pillanatban Christine cafka Hargensen ugrott elő..Valahonnan.
-Hé! Ha még egyszer azt mondod Kitti-re hogy dög,esküszöm hogy kitépem Mordeidióta vagy akárkicsoda szőrét az éjszaka! - Krákogta Christine,miközben Jenn úgy nézett ki mint egy félős kis nyuszi.
-Te meg mit keresel itt? - Köptem oda a szavakat.
-Közöd? Itt lakom seggfej! - Azzal elriszálta magát,meg a macskát.
-Lehet hogy inkább a macskát kéne sajnálni,hogy ilyen elmebeteg gazdája van? - Találgatott Jenn,és eszembe jutott a szörnyeteg neve.
-Hé viszont a nevét eltaláltad! - Hátba veregettem újdonsült legjobb barátnőmet,és bementünk a szobánkba.
-Hé,most hogy vége a szertartásnak,nézhetnénk valami filmet! Egy jó kis horror? - Kuncogta Jenn,és elővette a laptopját.Nem tagadom,tényleg rám fért volna egy kis lazítás a legjobb barátnőmmel.Senki mással...Ahogy kimondtam magamba a "Senki másra" szót,Percy ugrott az ölembe türelmetlenül.Felnevettem,és simogatni kezdtem,ő pedig úgy dorombolt mint egy traktor.Egy kis fekete,cuki traktor.
-Na meg persze veled! Szereted a durva horror filmeket,kiscicám? - Kérdeztem hízelegve,mire ő tüsszentett egyet,
-Hát akkor ez rejtély marad...
-Mi marad rejtély? - Kérdezte vigyorogva Jenn,egy hatalmas DVD - gurigával a kezében.
-Hát,hmm,megkérdeztem Percy-t hogy szereti-e a horror-t,de nem válaszolt rá. - Válaszoltam,izgatottan.Mindig is szerettem nézni a horror filmeket,valami megfogott bennük.Amikor apa és anya még házasok voltak,és valamivel idősebb lettem,mondjuk tíz-tizenegy,folyton bekiabáltam az ostoba,nagymellű szőke csajnak hogy "Hét te! Ne menj a pincébe!" vagy hasonló dolgokat.Sajnos amióta az apám elvette ezt a boszorkányt,be vannak tiltva az efféle dolgok.
-Nos,akkor válassz te egyet! - Tolta oda elém Jenn a gurigát,és az első amit megláttam az a "Fűrész 7" volt.
-Esélytelen... - Suttogtam,mire a legjobb barátnőm,hevesen bólogatni kezdett.
-Nem is tudom miért töltöttem le,ki kíváncsi erre? Plusz a fröcsögő testrészek....Lehet hogy hülyén hangzik de engem kiráz a hideg..
-Egyetértek! Én aaaaaaaaaa - Mondtam hosszan az a szót,miközben kitaláltam hogy mit nézzünk.
-Aaaaaa? - Kérdezett vissza Jenn,amikor megláttam egy ismerős tokot az ágy szélén.
-Az átok.
-Wááá! Rendben! Én már az első,mondattól berosáltam..Nem nagyon emlékszem rá,de valami olyasmi hogy..."Minden erőszakos halál,átkot szül".. - Kuncogni kezdem,mert tényleg ezt mondták a filmbe...De ez csak egy film..Már láttam legalább ötször,és most hogy idősebb lettem,nem hiszem hogy be fogok ijedni.
A film közepén megkértem Jenn-t hogy állítsa meg a filmet,és csinálok pattogatott kukoricát. (Na jó,igazából csak el akartam szabadulni a tv-től,mert éreztem ha még egy jelenetet meg kell néznem tuti hogy bevizelek).Mikor vége lett a filmnek (Végre!),Jenn álmosan feltápászkodott,majd olyan gyorsan felkapta Mordekai-t hogy ő,dühösen prüszkölni kezdett.
-Hú..Akkorát tudnék most aludni!
-Jó neked! Ez után a film után,körülbelül egy hétig álmatlan éjszakáim lesznek.
-A hivatalosság szerint ez úgy hangzana: Egy hétig álmatlan nappaljaim lesznek. - Csiripelte Jenn,és még egyet ásított.
A film után (aminek sajnos csak délben lett vége), Jenn és én legalább még egy órát beszélgettünk az exeimről (biztosan nem ezt akartam volna hallani róluk..), Hargensenről, és Neferetről.Végül arra jutottunk hogy egyikük sem érdemli meg hogy holnap fáradtan keljünk suliba.Befontam oldalt a hosszú hajam,felvettem egy hatalmas fekete pólót a harmadéves jellel,és a kedvenc cicafejes bokszer alsómat. (Jó,jó tudom hogy lány vagyok meg minden,de biztosan kényelmesebb mint a Victoria's Secret selyem nadrágom,annyira idegesítő!).Kezdtem bebújni a fekete-zöld takarós ágyamba,ahol Percy úgy dorombolt mint egy kis fekete traktor,mikor megláttam hogy Jenn feszeng,és kérdezni akar valamit.
-Valami baj van? - Kérdeztem miközben lehuppantam az Ed Sheeran mintázatú ágyneműjére.Kényelmetlenül érezte magát.Kezdtem elveszteni a türelmem..
-Tudtommal legjobb barátnők vagyunk,hm? - Azonnal felkapta a fejét és bocsánatkérő tekintettel nézett rám,majd lehuppant mellém,átölelt.
-Hát persze,csak...
-Csak? - Már eléggé türelmetlen voltam.Mi az amit nem mondhat el nekem?
-Na jó! Nagyon beijedtem a filmtől és szeretnék veled egy ágyban aludni! - Esett ki belőle a szólavina mikor a szája elé kapta a kezét,elvigyorodtam.
-Jaj ne haragudj! Tudod hogy nem vagyok lezbi! - A hasamat fogtam a nevetéstől,mikor betársult hozzám.A könnyeinket törölgettük,és megszólaltam.
-Jaj Drágám! Tudom hogy nem vagy lezbi! Gyere és segíts összetolni az ágyakat!
Mikor végeztünk,rápakoltuk a takarókat és a párnákat,nagyokat sóhajtva bedőltünk a kényelmes puha takaró kupacba.Már nyúltam a lámpáért hogy lekapcsoljam,amikor egy türelmetlen kopogás,és egy holló károgása verte a fülemet.Felsóhajtottam és az ablakhoz battyogtam ahol egy gyönyörű holló állt.Beszállt az ablakon egyenesen a vörös bársony függöny mögé,és egy pillanat alatt egy százkilencven centi,izmos,fekete hajú srác állt,aki elvileg a pasim.Valaki megint kopogott,jobban mondva dörömbölt az ajtón,aztán meghallottam Adam hangját.
-Hé! Nyissátok már ki! Tudom hogy fent vagytok! - Morcoskodott Adam,amikor Jack váratlanul megszólalt.Ijedtemben ugrottam egyet.
-Engedd be! Valakinek oda kell adni a ruhámat...Ha csak nem akarsz anyaszült meztelen látni. - Elővette a szexi mosolyát mire forgatni kezdtem a szemem,Jenn pedig kuncogott. "Haha...Nem kuncognál ha megtudnád hogy a suli egyik legnépszerűbb csávója fülig szerelmes beléd." Gondoltam,és kinyitottam az ajtót a karikás szemű Adamnek.Ugyanolyan fekete pólót viselt, mint én, azzal a különbség­gel, hogy az ő szíve fölé aranyszínnel egy hintó ami csillagokat húz maga után volt hímezve.Mintha Jenn mondta volna hogy az ötödévesek jele valami ilyesmi.Kérdőn nézett rám,és kitártam előtte az ajtót.
-Bocsi...Bocsi,gyere.Egyébként mit akartok ilyen későn? - Jenn még mindig kuncogott,aztán Adam rávillantott egy szexi mosolyt,amitől már szó szerint fetrengett.Mikor Jack kijött a függöny alól,átölelt aztán végignézett rajtam.Igazából még mindig nem tudom,vele akarok-e lenni..Ráadásul nem mondhatom el neki az esküt.Gyorsan eltakartam a pentagrammát.
-Mi van?
-Bokszer alsó? - Kérdezte szórakozottan,mire bepipultam.
-Igen,és? Nincs előírva hogy csak srácoknak lehet hordani.. - Forgattam a szemem és karba tett kézzel vártam a reakcióját.Megcsókolt,amitől kicsit jobb kedvem lett.
-Semmi,csak...Nagyon jól nézel ki. Ja amúgy azért jöttünk,mert Adam beszélni szeretne veletek,gondoltam én is vele jövök.Adam félre vonszolt minket a fürdőbe.aztán suttogni kezdett,belé fojtottam a szót.
-Nyugi! Nem fogja meghallani,amúgy nem tudom mit eszel a srácon,eléggé tapló..
-Jó,jó! Mit szeretnél?
-Holnap Fiona fel fogja hívni Duantiát,és a tanács többi tagját.Nektek feltétlen ott kell lennetek.
-Oké,hány órakor? - Kérdeztem nagyokat ásítva.
-Pontban hajnali négykor a Tanács teremben.Még jó hogy elhalasztottam a tréningórát.. - Na jó,Adam most már tényleg kezd kikészíteni! Legszívesebben odaugrottam volna hozzá és a képébe üvöltöttem volna hogy "Hé te barom! A lányokat nem csak a hatalmas bicepszekkel lehet levenni a lábáról!". Bamba vigyorral leült Jenn mellé,(akkor már az ágyon ültünk,Jack pedig a könyveimet nézegette),és elkezdtek beszélgetni.A mosoly lefagyott az arcukról,és közelebb léptünk.
-Amikor a tréningóra végét jártuk,az egyik lány..Beth..Beth Feder..Elkezdett köhögni..Úgy voltam vele hogy,már csak egy perc van az órából,így elfuthatok.De aztán mindenki odajött,elállták a kijáratot,és én végignéztem ahogy a teste elutasítja az átváltozást..Minden csupa vér volt.Az íja és a nyilas táskája mellette feküdt...Szörnyű volt.Szegény lány..Holnap ment volna előkészítőre. - Mondta szomorúan Jenn.
-Miért? Milyen előkészítőre? - Kíváncsian figyeltem a beszélgetést,mikor Adam megtörte a kínos csendet.
-Azért mert megkérték hogy vegyen részt a Nyári Játékokon.
-Mármint a Vámpírok olimpiáján? - Kérdezte az elképedt Jack.
-Aha,de ma meghalt,nem mondtam mert lefoglalt a szertartás,meg ilyenek....A pasija eléggé kikészült.
-Hű,elég kevesen jutnak be a Nyári Játékokra,főleg hogy Tulsában vagyunk.
-Beth-nek képességet ajándékozott az Istennő.Mindig mindent eltalál,az íjával ,Lándzsadobásban is elég jó volt,de a nyilakkal mindent tarolt.
-Szegény lány.... - Hangoztattam,és csak akkor éreztem meg hogy mennyire kimerült vagyok.
Elköszöntünk a srácoktól,aztán bedőltem az ágyba.
-Hé,mi a baj? - Kérdezte Jenn.
-Nekem ugyan semmi..-Hazudtam.
-Ne add itt nekem az ártatlant,láttam hogy milyen arcot vágtál mikor Jack megölelt.Nekem elmondhatod. - Megfogtuk egymás kezét és beszélni kezdtem.
-Igazából,nem biztos hogy vele akarok lenni. - Böktem ki,mire ő elképedt.
-Ez érthető. - Teljesen váratlanul ért a tárgyilagos válasza.
-Tessék?
-Nos,így kettőnk között,már az elején nem támogattam a "kapcsolatotokat",mert....
-Mert?
-Biztos akarod hallani? - Kérdezte óvatosan,és egyből tudtam hogy a válasz olyan lesz,amit nem akarok majd hallani.
-Naná.
-Oké,hát igazából,neki már majdnem a fél suli megvolt,meg aztán te vagy a legjobb barátom,és féltelek.De nem beszélhetnénk meg ezt holnap?
-De igen,és kösz hogy elmondtad. - Mondtam kedvesen,és esküszöm hogy egy perc múlva már aludt.
Néhány pillanatra megfeledkeztem Neferetről,de csak egy pillanatra.Szerencse hogy Fiona adott nekem egy csomag Hipnozilt,amitől állítólag nem lesznek álmaim.Tehát valami nyugtató féle.A biztonság kedvéért kettőt vettem be,aztán már csak arra emlékeztem hogy megfogtuk egymás kezét,és mély álomba merültünk.Neferet ezúttal nem látogatott meg az álmaimba.

2014. november 3., hétfő

9.Rész

9.RÉSZ

Nadine
-Fiona! Mikor akarod felhívni Duantiát? - Kérdezte Kalona.
-Hát,hmm,minél előbb,de mivel már öt óra van,ezért majd inkább holnap.Kimerített a szertartás,és hulla fáradt vagyok.Holnap találkozunk! Ó,majdnem elfelejtettem! Nadine!  - Kiáltotta Fiona,mire odasétáltam hozzá.Furcsa hogy még csak öt óra van,és már fáradt..Igaz,ugyan csak rengeteget feszkózott ma.Érthető.
-Tessék?
-Gondolkodtam,és mivel neked Tauriel a mentorod,de nincs itt... - Felcsillant örömömben a szemem. - Gondoltam,mit szólnál hozzá ha egy ideig elvállalnálak?
-Az király lenne!  - Olyan voltam mint egy boldog kiskutya.Fiona lesz az ideiglenes M.E.N.T.O.R.O.M!! Végre valami jó dolog is történik velem!
-Igazán?! Szuper,akkor mostantól ha bármire szükséged van,tudod hol találsz.Figyelj,most megyek mert zombi vagyok,ha szükséged van valamire,csak szólj.Szia! - Megölelt,és álmosan kibattyogott a szobából.
Jenn-el kisétáltunk a Tanácsteremből,és egyenesen az udvaron találtuk magunkat.
-Te jó istennő! Kapcsolatot tudok teremteni a vízzel! Ó,istenem! Ez annyira király!
-Jaj Jenn! Ez tényleg király..Hmm... - Megláttam egy hordót,amibe víz volt,aztán előbújt belőlem a "na huncutkodjunk egy kicsit!" Nadine. -Mi lenne ha megmutatnád? - Elkerekedett a szeme,aztán a hordó felé intettem,ő pedig elvigyorodott.
-Jó rendben! Csak Gaea kint ne legyen...Kedves nő,de néha nagyon ijesztő tud lenni! - Vett egy mély levegőt,behunyta a szemét és koncentrálni kezdett,annyira hogy az már ijesztő volt.
-Víz,kérlek jöjj hozzám! - Suttogta,aztán meglepett sikkantás hagyta el a torkom.Jenn lábát hullámok nyaldosták,ő pedig nevetett,aztán olyan hirtelen nyitotta ki a szemét,hogy megijedtem.Nem csoda,eddig úgy bámultam mintha ő maga lenne az Egyesült államok elnöke.Ellendítette a kezét és a hordóból hatalmas vízsugár tört ki.A hordó közelében lévő mérges macskák gyilkos pillantást vetettek ránk,aztán hangos prüszköléssel elmasíroztak.Mikor vége lett rám nézett és hangos vihogásba kezdtünk,azt nem is tudom miért.
-Nem ülünk le a keleti falhoz? - Kérdeztem,mert a lábaim már nagyon fájtak.
-Az király lenne! Várj,mindjárt jövök! Ide hozom a cicámat! - Elrohant,és hirtelen eszembe jutott a cica,amelyet a Neferet álmomban láttam.Annyira édes volt hogy legszívesebben hisztizni tudnék,amiért csak egy álom volt.Egy hatalmas tölgyfánál álltam meg, amely olyan közel volt a falhoz, hogy az ágainak a fele át­nyúlt felette. Nekidőltem a fának, és közben vártam Jenn-re.Akkor valahonnan az ágak közül macskanyávogást hallottam. Nem az az átlagos, macskaszerű miau volt, hanem inkább amo­lyan izgatott "miu".
Felnéztem. A falon egy apró, fekete kis macska kuporgott. Engem nézett a nagy kék  szemével, és egyértelműn látszott rajta, hogy valami miatt nagyon izgatott.És akkor rájöttem!
-Te vagy az a cica amelyik az álmomban járt! - Mondtam és egy hatalmas mennydörgés hallatszott villámcsapással megspékelve,amitől a cica megijedt és egyenesen rám ugrott.Ettől én is megijedtem és felsikoltottam,majd hanyatt vágódtam egy "au" és egy "m-ii-aaauu-fhhrr" kíséretében.
-Meg vagy! - Lihegtem miközben a cica a cuki kis tappancsait az arcomra rakta,majd megnyalta az arcom.
-De édes kis cicus! - A következő pillanatban befutott Jenn,egy kis fekete-fehér cirmossal a kezében. - Hogy hívják? - Kérdezte vidáman.
-Hát,még én sem tudom..Most találtam..Illetve most talált meg.
-Szuper! Kiválasztott egy cica! Mi lesz már? Adj neki nevet! Őt Mordekai-nak hívják. - A kis cirmosra bökött,én pedig gondolkodni kezdtem.Tök emlékeztetett arra a félisten gyerekre..A francba! Pedig nagyon népszerű film! Sűrű fekete haj,(illetve ebben az esetben szőr) nagy kék szemek..Megvan! Percy Jackson! Percy lesz a neve! (Előtte ellenőriztem,hogy valóban kisfiú-e...)
-Hahó? Nadine? Akkor eldöntötted mi lesz a cicád neve?  -Kérdezte izgatottan Jenn.Mielőtt megszólalhattam volna,megint villámlott egy hatalmasat,természetesen Percy megint becsinált a nemlétező gatyájába,Jenn pedig felkiáltott.
-Juj,talán be kéne menni..Nem? Mindjárt esni fog..
-A pokolba! Jó lenne ha eltolná innen a villámos fertályát ez a rohadt idő.. Jesszusom! - Alighogy kimondtam megint villámlott,és dörgött egy hatalmasat,de ami a leg meglepőbb,hogy aztán kitisztult az idő.Jenn-el összenéztünk,aki megrántotta a vállát,elmosolyodott és leült mellém.Megsimogatta a cica fejét,aki dorombolni kezdett.
-Ja,ami a nevét illeti..Percy! Percy Jackson! Ta-ta-ta-damm! - Mondtam drámaian,és közben felmásztunk a falra.Gyönyörű volt onnan,ahogy a telihold terpeszkedett az égen,a csillagok kíséretében.Simogatni kezdtem Percy-t,aki megint dorombolni kezdett.
-Jaj! De imádom azt a filmet! Nagyon kúl,ahogy harcolnak benne. - Jenn vihogni kezdett,majd én is betársultam.Egészen addig beszélgettünk a filmről,amíg valaki,a fal másik oldaláról belevilágított egy idétlen zseblámpával a szemebe,láthatóan Jenn-t is zavarta,a macskák pedig fújni kezdtek.Valakik orbitális hanggal kiabálni kezdtek.
-Nadine! Nadine? Itt vagy? Hahó? - Azt hittem leborulok a falról,és fejre esem.Tyler volt az.Látni ugyan,nem láttam,de a hangját megismertem.
-Ez meg ki? - Kérdezte Jenn,én pedig előrukkoltam egy frappáns válasszal.
-Kétszó.Idétlen expasi.
-Jaaa.vagy úgy. - Megértően bólogatni kezdett.Amikor ez az elmebeteg lefelé irányította a hülye zseblámpát,megláttam Claire-t,amint ide-oda dülöngél.
-Ti meg mi a francot kerestek,itt? - Kérdeztem mérgesen.
-Pakold össze a cuccod,és menjünk! Dustin Henderson-nál buli lesz! Mire vársz? - Amint Tyler megszólalt,tudtam hogy be van rúgva.
-Na végre! A legjobb barátnőm hangját csak megismerem! Hé Nad! Győztünk! Legyőztük az Uniont! Azért jöttünk,hogy elvigyünk ebből a hullaházból! - Ordibálta Claire,miközben a kezét a magasba emelte.Egy sima neon sárga cső-top volt rajta,és a kedvenc sötétkék bőr-dzsekije,meg egy idióta farzseb-nélküli rövidnadrág.Hihetetlen hogy ezt mondom,de pont úgy nézett ki mint egy,mint egy...Mint egy cafka.
Ami meglepett,az az volt hogy Jenn,felhorkant,mire Claire odafordította gyűlölettől és alkoholtól eltorzult arcát.
-Neked meg mi bajod? Agyadra ment a vérivás vámpírszörny? - Azt vártam hogy Jenn leugrik és zokogva elszalad,de ehelyett állta az idegesítő Claire tekintetét.
-Neked talán az alkohol és a fű ment az agyadra? Te vagy a bajom,meg az idióta focista barátod! Jobban tennétek ha most rögtön elhúznátok innen! - Vicsorogta Jenn.Kíváncsian figyeltem Claire reakcióját,ami nem lepett meg..A nyolcadikban elfojtott undok énje,most előtört.
-Mert ha nem mi lesz te kis kurva? - A következő pillanatban hozzám fordult,majd azt mondta:
-Nad! Neked nincs itt semmi keresni valód! Gyere menjünk bulizni! - Riszálni kezdte a seggét,és észre vettem (még egy vak is észre vette volna),hogy Tyler alaposan megcsodálta.
-Ú! Képzeld tegnap miről maradtál le! - Sipította Jenn-ről megfeledkezve. - Ötvenszázalékos árengedmény volt tegnap a Saksban! Vettem két farmert,három cipőt és két szuper trendi pulcsit! Hát nem király? - Egy pillanatra megint elképzeltem hogy mi vagyunk a legjobb barátnők,de csak egy pillanatra.
-Mi van Matt-el?  - Claire-nek van/volt egy barátja Matt,aki viszonylag normális,de muszáj volt megkérdeznem...Látni akarom hogy reagál.
-Passz! Tegnap kidobtam,egy szánalmas lúzer...
-Ezt épp te mondod?
Még mindig nem nézett a szemembe, de lopva Tyler-re pillantott, aki úgy tett, mintha fogalma sem lenne, hogy miről van szó - bár ezt nem nagyon kellett tettetnie, mert alaphelyzetben so­sem tudta, miről van szó. Szóval a legjobb barátnőm ráhajtott a pasimra. Ezen annyira bepöccentem, hogy egy pillanatra azt kí­vántam, bárcsak ne lenne ilyen kellemes meleg az éjszaka. Bár­csak jönne egy vihar, hogy Claire-nek lefagyjon a túlságosan kipakolt cickója!
Észak felől hirtelen hideg szél kerekedett, és jeges levegőt sodort felénk.Újra villámlani kezdett.Jenn vigyorogva rám pillantott,én pedig mutattam a kezemmel egy "oké-t".
Claire szorosabbra húzta magán a dzsekit, és ezúttal nem kacé­ran, hanem idegesen kezdett viháncolni. Ahogy kinyitotta a szá­ját, sörszag és valami másnak a szaga csapott meg. Valami erős,és tiltott dolog..
-Újabban már füvezel is? Hé Tyler,honnan.... - Meg akartam kérdezni tőle hogy honnan tudja hogy vámpírjelölt lettem,és akkor megláttam hogy Claire idegesen babrálni kezdte a dzsekije cipzárját..A kis K-va!
-Te elmondtad mindenkinek hogy megjelöltek?! Tudod mit? Mindegy! Mindig is gyűlöltem ott élni!  Leszarom,tudják csak meg! - Kiabáltam lekezelően,mire ő megint viháncolni kezdett.
-Azt hiszed minden csak rólad szól? Csak mert vámpírszörny lettél? - A "vámpírszörny" szóra,Jenn forgatni kezdte a szemét. - Tényleg azt hiszed olyan kuuuuuuuuuuuuuurrrrvva különleges lettél,a rohadt jeled miatt? - Alaposan meghúzva a kurva szót,ordibált fel a falra.
-Azt hiszem jobb lenne ha elmennétek! - Mondtam,mire Claire felhúzta az orrát,és felmutatta a középső ujját.Hmm,oké,ezt már nem bírtam hagyni szó nélkül..Leraktam a falra Percy-t,és leugrottam a két méteres falról.Jenn szintén követett,aki felvette a támadó pozíciót.Láthatóan az ex-legjobb barátnőm,és az ex-pasim,( micsoda remek párosítás!) megijedtek,majd tettek hátrafelé egy nagy lépést.
-Nagyon ügyesen megjátszottad az aggódó barátnő szerepét..Én pedig hittem neked.. - Oké,ezt lehet hogy nem kellett volna kijelentenem,mert elég ciki.Úgy hangzott mintha azt mondtam volna hogy "Hát hagytam hogy megalázzon az ex-lb-m,de se baj,mert úgy is idióta vagyok".Nevetni kezdett. Rásandítottam az ideges Jenn-re,majd vigyorogni kezdtem.
-Ó Jenn,mit meg nem tennék egy hatalmas zuhogó esőre,egy kis villámlással.... - Vihogni kezdett,én pedig az égbe emeltem a kezeimet.Azonnal esni kezdett.Hűű,de nem is akár mennyire.A falon ülő Percy és Mordekai mérges prüszköléssel elmenekültek,a következő pillanatban pedig már csak a szét-ázott Claire-t és Tyler-t láttam."Hmm,kár hogy nincs valami pajzsunk..A pokolba!" És akkor rájöttem! "Bármilyen viharos időjárást irányítani tud..." Jenn szavai vissz-hangoztak a fejemben,én pedig tettem egy próbát.Odahúztam magam mellé Jenn-t,a kezemet pedig magunk elé tettem,mintha el akarnék valamit hárítani.A zápor megszűnt.Legalábbis nekünk.Mindenhol szakadt az eső,kivéve felettünk! Az istennőre! Tényleg van különleges képességem! Az ex csapat bőrig ázva szaladt el,a suli területéről,én pedig elállítottam a pokoli esőt,majd visszamásztunk az Éjszaka házába.
-Nadine! Neked van különleges képességed! Azt a mindenit! - Kiáltotta Jenn és közben a nyakamba borult.Szorosan visszaöleltem.Ugyan még csak egy hete ismerem,de úgy érzem hogy maximálisan megbízhatok benne..Mivel Claire,most vesztette el a legjobb barátnő címet,valami azt súgta,hogy valaki más igazán megérdemelné.
-Jenn,kérdezhetek valamit?
-Amit csak akarsz! - Válaszolta lelkesen.
-Adni szeretnék neked valamit,egy fontos dolgot számomra..Mivel a "legjobb barátnőm" most árult el,arra gondoltam hogy.. - Be sem fejezhettem a mondatot,és Jenn már a karjaimban volt.
-Hihi..Boldogan leszek a legjobb barátod Nadine. - Válaszolta kuncogva,és közben egészen a lánykoleszig Clairről meg az ostoba Tylerről beszélgettünk.

8.Rész

8.RÉSZ
Adam
Adam tudta már az elején hogy nem jó ötlet hazudni,igaz hogy csak egy csekélység,de akkor is hazudott.Mikor ide került ÖT ÉVE,sokkal előbb mint Lena,hihetetlen,de lúzer volt."Szerencsére,senki nem emlékszik Ate Lafontra,csak Adam-re." - Gondolta és közben vissza emlékezett fájdalmas múltjára,amikor még nem volt az iskolai focicsapat kapitánya,és totál népszerűtlen volt.Hatalmas szemüveget viselt,akkor is amikor nem kellett volna,és csak Andy barátkozott vele.és egy lány.Ugyan olyan népszerűtlen volt mint Adam..Pontosabban csak addig amíg a baráti kör ki nem alakult.Minden délután kimentek macskákat simogatni a keleti falhoz,és nagyon jól meg voltak.Szépséges vöröses-barna haja a dereka alját csapdosta,és hatalmas smaragd zöld szeme,úgy ragyogott az esti hold fényében,mint egy macskának.Kis termetű és vékony lány volt.Vicces,kedves....Aztán három hónap múlva Adam apja,kijelentette hogy egy jövendőbeli vámpírférfinak,meg kell védenie a nőket,harcba szállni az ellenséggel.Edzeni kezdett..Mindennap..A szemüveget letette,és mindennap lejárt az Éjszaka Háza edzőtermébe,különórákat kért Kalonától és ez lett belőle.Oly annyira megváltozott a stílusa, a modora,a külsője hogy a lány,már meg sem ismeri.Adam az évek során népszerűbbnél,népszerűbb lett és rengeteg barátja lett.A titokzatos lány pedig Jenn...Jenn Davis.
A gondolkozásból,az zökkentette ki hogy Nadine vonszolja valahová.Szembefordult ideges tekintetével,a lány pedig ingerülten beszélni kezdett.
-Hé! Megmondanád mi bajod van? Amióta csak Jenn fel jött a szobába,gorombáskodsz vele,pedig egyáltalán nem érdemli meg! Szóval? Válaszolj?!  -Nadine majd hogy nem,mérges volt...Vagy talán az is..
-Ennyire látszik?
-Nem basszus,csak én találtam ki! Bökd már ki mi a bajod! Kérlek..
Adam lázas gondolkozásba kezdett.."Elmondjam vagy ne...? Még csak egy hete ismerem,de...de úgy érzem megbízhatok benne...." Vett egy mély levegőt és bele kezdett.
-Oké! De ha erről bárkinek beszélsz..én..én nem segítek nektek...Szóval öt évvel ezelőtt egy szánalmas lúzer voltam az Éjszaka Házába...Nem voltak barátai..csak Andy..és...Jenn... - Nadine a szája elé kapta a kezét,és sóhajtozni kezdett.
-Nagyon jóban voltunk,aztán apám rávett hogy változzak meg... - Kezével végig mutatott magán és folytatta.
-Megváltoztam! És úgy látszik,nem emlékszik rám...
-Szóval ezért vagy rá pipa? Mert nem ismer meg? - Kérdezte Nadi szórakozottan.
-Jaj,dehogy! Nem vagyok akkora seggfej,csak..Féltem.Ennyi.Nem akarom elveszíteni.Valami megváltozott..Eltelt néhány év..és....és..
-Te szerelmes vagy belé! A pokolba! - Süvöltötte suttogva Nadine,Adam gyorsan a szája elé tette a kezét,a lány pedig felvonta a szemöldökét.
-Hmugi hmmár..Eoooe eeiieek... - Adam furcsán nézett a lányra,és egy pillanatra elfelejtette hogy a száján van a keze.
-Tessék?
-Nyugi már! Nem mondom el senkinek,ne parázz..és amúgy ez nem rossz dolog..Ha csak,nem akarod hogy megtudja ki vagy valójában.
-Nos,még nem akarom neki elmondani,és te se akard,oké? - Nadine eljátszotta ahogy bezárja a száját,és eldobja a kulcsot.Adam megkönnyebbült és megölelte Nadine-t.
"Végre elmondhattam valakinek a titkomat." Ujjongott magában Adam.,és küldött egy imát az Istennőnek.

Nadine

Hihetetlen! Adam szerelmes Jenn-be! A szobatársamba! Szegény,gyanútlan Jenn..Egész eddig senki sem vette észre,és most,pont most amikor egy vérszomjas ex-főpapnő vadászik rám..Hmm pontosabban ránk,akkor a suli egyik legmenőbb fiúja,titokban szerelmes szálakat szövöget iránta.Istennőm,itt Neferet nélkül is hatalmas dráma zajlik...Kalona letette a hatalmas kelyhet az asztalra ami nagy hangot adott,és tökéletlenül felugrottam,majdnem fellökve Andy-t.
-Minden rendben? - Kérdezte kedvesen,és közben gyanúsan nézett rám.Feltűnt hogy a kötései fele eltűntek.
-Ja..ja,igen hát persze,csak megijedtem..
-Meg tudom érteni,hihetetlen,nem igaz? - Még mindig mosolygott.
-Szóval,valaki tudna adni egy pengét,kést...
-Én! Nálam mindig van kés! - Kiabálta a mellettem álló Andy diadalmasan,miközben előnyújtott egy fekete,hosszú és hihetetlenül éles kést.Ezüst szegecsekkel volt díszítve..szép darab..és veszélyes.
-Köszönöm fiam,tartsd a karod! - Tudtam hogy mire készül,de önkéntelenül is levegő után kezdtem kapkodni,amikor ebédnél megéreztem a vér szagát,alig bírtam leállni,na és most?
-Biztos hogy csak egy kis karcolá..?..Áuu! Ez fájt! - Sziszegte amikor Kalona egyetlen mozdulattal egy jó nagy sebet vágott rajta,ami az egész alkarját befedte.Gyanúsan nézett a a szárnyas fickóra,akinek angyali vigyor volt a képén,és megnyalta a sebét...azonnal begyógyult.
-Látod? Már nyoma sincs..A vámpírok nyála véralvasztót és hmm,egyéb dolgokat tartalmaz.Nem nagy ügy. - Mondta mosolyogva,és lázasan gondolkozni kezdtem.Egyéb? Mi lehet az az egyéb..?
-Rendben,ki a következő? - Kérdezte Kalona,miközben szórakozottan forgatta Jack kését.Jelentkezni akartam,de Fiona megelőzött.
-Én,vállalom,mielőtt meggondolnám magam.. - Mindenki elhallgatott és gyanúsan Fionára meredtek,aki megijedt és folytatta.
-Hé,nyugi már csak vicceltem,sosem gondolnám meg magam..Komolyan ti még nálam is feszültebbek vagytok..Rajta,vágd meg a karom. - Mondta Fiona kedvesen,és közben a szemét forgatta.Észrevettem hogy Kalona egyenesen a szemébe néz,majd gyengéden megfogta a karját,és ejtett rajta egy szintén nagy vágást.Fiona felszisszent,majd megnyalta a saját kezét.Csak most tűnt fel Kalona homlokán nincs semmilyen tetoválás..még egy nyamvadt félhold sem.Ez egyre érdekesebb,még a végén megőrülök.Sorban léptek Kalona elé a barátaim..Adam,Andy,Lena,Astoria és Jenn.Én következtem.
-Nadine? Minden rendben? - Kérdezte Kalona.
-Igen..igen. - Felsóhajtottam,és a kehelyhez léptem,ahol megcsapott a vér izgatóan édeskés illata.Kalona elé nyújtottam a karom,és belevágott a késsel.Felszisszentem a fájdalomtól,és a vérem belecsorgott a nagy kehelybe.Hmmm....
-Rendben.Nyald meg a kezed,és akkor a seb begyógyul. - Mondta miközben megvágta a karját,és az ő vére is a kehelyben landolt.Megnyaltam a kezem,majd a sebből csak egy rózsaszín csík maradt.Odasétáltam Fiona és Jenn mellé,Kalona pedig beszélni kezdett.
-Rendben álljatok körbe,és bármi történjék,nem menjetek el a helyetekről,értve vagyok?
-Igen. -Morogtuk,és mindenki elhelyezkedett tetszése szerint.
-Kelet felől megidézlek levegő,és arra kérlek fújd el belőlünk a megbánást! -
Éreztem, hogy megváltozik a levegő. Körülölelt, összeborzolta a hajamat, és a fale­velekkel játszó szél hangján susogott a fülembe.Elképedtem Kalona hanghordozásán.Olyan erősen és magabiztosan beszélt,hogy kihúztam magam,és egy pillanatra elképzeltem hogy én is tudok ennyire erős lenni.Baromság.Hiszen még csak tizenhat éves vagyok,és még a hitelkártyámat sem tudom rendesen használni.A plázában jó párszor beégtem vele.
- Dél felől megidézlek tűz,és arra kérlek,világítsd meg ezt a kört az akaraterő ajándékával, hogy az eskünket ne tudjuk megszegni! - Abban a pillanatban,amikor megidézte a tüzet,Andy felkiáltott és összeesett.Lena a segítségére akart sietni,de Kalona megakadályozta.A szelet, amely addig gyengéden fújta az arcomat, hirtelen erős hőérzet váltotta fel.
-Állj! Maradj ahol vagy! Nem történt vele semmi rossz,csupán ajándékot kapott az Istennőtől! Uralkodni tud a tűz felett. - Mindenki,beleértve engem is,nevetni és mosolyogni kezdtünk.
- Nyugat felől megidézlek víz,és arra kérlek,mosd át ezt a kört könyörülettel, hogy a telihold fénye gyógyulást és megértést hozzon számunkra! -  A fülemet megtöltötte a víz hullámzásának hangja, orrom pedig megtelt a tenger sós illatával. Aztán meghallottam Jenn sikoltását.A félelem jeges keze markolt a szívembe,de amikor odanéztem,Jenn lábát hatalmas hullámok nyaldosták,ő pedig belélegezte a sós tenger illatát.Jenn képes kapcsolatot teremteni a vízzel! Mindenki nevetni kezdett,még Kalona is,utána pedig folytatta.
- Észak felől megidézlek föld,és arra kérlek,pusztítsd ki belőlünk a félelmet! - Hirtelen füves rét puhaságát éreztem a lábam alatt, orromba szénaszag csapott, és madárcsicsergést hallottam.
- Legvégül megidézlek szellem,arra kérlek hogy adj erőt,és összetartást a sötétség ellen! - Hihetetlen módon úgy éreztem, hogy a saját lelkem ugrik egyet, mintha egy madár csapkodna a szárnyaival a mellkasomban.
- Fény... sötétség... nappal... éjszaka... halál... élet... mind  összefonódik a szellem és az Istennő érintése által. Kérlek Nüx! Álld meg az eskünket,és ebben a pillanatban arra kérünk,hogy a vérünk erejével,tedd megszeghetetlenné! Üdvözlégy! Boldog lét! Üdvözlégy! - Abban a pillanatban egy villámszerű fény csapódott a kör közepébe (akkor már Andy is állt), és egy ezüstfonál kötött minket össze.Mindenki boldogan feszengeni kezdett,és páran előkapták a kezüket,majd jajgatni kezdtek.Először nem éreztem fájdalmat,csak valami furcsa nyomást,aztán megláttam egy ötágú csillagot a tenyerem belső felén! Pontosabban egy pentagrammát...A Hit egyháza,és az emeberek szerint ez a jel képviseli az ördögöt.Hmm...Kalona elkezdte körbe adogatni a kelyhet,és mindenkinek inni kellett belőle.Andy a száját nyaldosva,kieresztette magából a "szörnyet" és szó szerint ráborult a kehelyre,mikor én következtem,megkérdeztem Kalonát,a pentagrammáról.
-Miért lett egy Pentagramma a kezünkön? Az nem a gonoszt képviseli?
-Nem,igazából nem. Nem is igazán értem, hogy az emberek miért tartják ezt a gonosz jelének. Igazság szerint a penta­gramma évezredek óta a bölcsesség, az oltalom és a tökéletesség jele. Meg csupa efféle jó dologé. Egy ötágú csillag. Négy közülük a négy elemet jelenti. Az ötödik pedig, amely felfelé mutat, a szel­lemet. Ennyi az egész. Nincs itt semmiféle mumus.
-Értem..Akkor megnyugodtam. - És akkor Kalona köszönetet mondott az elemeknek,amelyek elhagyták a termet,és az ezüst fonál eltűnt.
-Fiona! Kérlek állj ide mellém,szeretném ha köszönetet mondanál velem az Istennőnek. - Fiona az izgatottságtól,boldogságtól feszengve odasétált Kalona mellé és felfelé mutatta minkét kezét,majd kiabálni kezdett.
-Üdv néked, Éjszaka Istennője, üdv néked, telihold! Üdv néked, Éjszaka, ki megáldottál minket. Ma éjjel neked mondunk köszönetet! - Kiabálta erőteljes hangon Fiona.
-Nüx hatalmasságos nevében - mondta Fiona.
- És Erebosz nevében - tette hozzá Kalona.
- Ebből a szent körből kérünk tőled tudást, hogy beszélni tudjuk a vadon nyelvét, hogy repülni tudjunk a madarakkal, hogy a macs­kák kecsességével élhessük életünket, és hogy valódi örömöt és élvezetet tudjunk találni az életünkben. Áldott légy! - Mikor ez a mondat elhangzott,jött még egy villámlás,és a kör felbomlott.

7.Rész


7.Rész
Fiona

Fionának annyira gyorsan pörgött az agya,hogy egy pillanatra elfelejtette a laptop-ját,így vissza kellett szaladni a Professzorok szegletébe,és belefutott Kalonába.
-Fiona? Minden rendben? Zaklatottnak látszol!
-Kalona! Azért mert zaklatott vagyok! - Fiona egy pillanatra megtorpant,és eszébe jutott hogy Kalona ismeri Neferet gonoszságát,egyszer hátat fordított neki.Visszafordult,majd belenézett Kardok Urának sértett arcába és folytatta.
-Sajnálom hogy goromba vagyok,de...de...
-De? - Fiona nem akarta kerülgetni a forró kását,így hát egyszerűen csak kibökte.
-Neferet.Az egyik vámpírjelölt álmában megjelent.És egy másikon keresztül üzent,Zoey Redbird és James Stark lányán keresztül.A laptopomért indultam hogy felhívjam Duantia-t,és megkérjem hogy ellenőrizze Neferet celláját.Segítesz?
Kalona kezéből kiesett a kard,és az arcán fájdalom suhant át.
-Neferet annyi szomorúságot,kínt, és gonoszságot okozott nekem hogy azt hittem végem.Aztán megtámadta fiam,és minden eltörpült. - Fiona elnevette magát amikor meghallotta Kalona szájából ezt a tinédzser kifejezést. - De az istennő megbocsátott,és megfogadtam hogy ha egyszer visszatér akkor bosszút állok.Természetesen segítek,de nem kéne szólni Taurielnek?
-Nem! - Csattant fel Fiona,és eszébe jutott hogy Tauriel nincs is az Éjszaka házában,elutazott. - Tauriel jelenleg nincs az Intézménybe,csak magunkra számíthatunk.Kalona,kérlek,senkinek se szólj Neferetről,amíg semmi sem biztos! Fél óra múlva találkozzunk a Tanács-teremben! Légy ott amikor Duatiaval beszélek.A lány is jelen lesz.
-Rendben! Siess!  Fiona...?!
-Kalona?
-Nagyon vigyázz magadra,a Tsi Sgili veszélyes.
Fiona elmosolyodott,amikor Kalona azt kérte tőle hogy vigyázzon magára.eddig még nem volt idejük jobban megismerni egymást,sőt talán ez alatt a negyven év alatt csak egyszer vagy kétszer váltottak hosszabb beszélgetést.Kalonának hatalmas éjfekete szárnyai voltak,de időnként eltudta rejteni úgy,hogy még pólót is tudott magára húzni.Nyak középig érő fekete haja,és borostyán sárga szeme,bőre aranyló barna,és állítólag már nagyon öreg,ami egyáltalán nem látszik meg rajta,totál olyan mint egy normális harmincéves,persze szárnyakkal. "Talán többet kéne vele beszélgetnem...." Kuncogta magában Fiona,és egy pillanatra el is felejtette Neferetet,de csak egy pillanatra.Kiszaladt a laptoppal,az udvaron át egyenesen a Tanácsterembe,de mielőtt kinyitotta volna a hatalmas faajtót,meglátott valakit az egyik résen.Kerülni akarta a feltűnést,ezért óvatosan felosont Jenn és Nadine szobájába.
Nadine
Egészen addig a Sikoly negyedik részéről beszélgettünk a többiekkel,amíg Fiona be nem jött a mega ideges arcával.Nem akartam azzal is felzaklatni,hogy a sok stressztől szarka lábak keletkezhetnek a szemünknél...
-Őőőő....izé..Mennünk kell a tanácsterembe..Szeretném ha ott lennétek amikor felhívjuk Duantiát!
-Hát rajta! - Diadalmaskodott a mellettem ülő Jenn.
Feszülten sétáltunk át a lánykollégium társalgóján,át az udvaron,és csak most vettem észre hogy vihar készülődik.A szabad ég alatt nem volt sem vámpír,sem vámpírjelölt,így kényelmesen tudtunk volna menni,de Fiona annyira sürgetett hogy még a csillagokat sem tudtam megcsodálni.Egy keskeny folyosó,pár pislákoló gázlámpával vezetett a közepes méretű Tanácsterembe.Egy nagy kerek mahagóni asztal volt középen tizenkét szintén mahagóni székkel,és pár könyvespolc,na meg számítógépek.Egy magas fekete hajú,szárnyas fickó járkált fel alá,és amikor megpillantott minket a tekintete tele volt megkönnyebbüléssel.
-Na végre! Azt hittem valami baj történt Fiona,nem azt mondtad hogy fél óra?
-De igen Kalona,csak egy kicsit elhúzódott,sajnálom.Bemutatom Nadine Cross-t,ő az akinek Neferet megjelent az álmában.
Előreléptem és kezet ráztam a férfival.Ugyan olyan borostyán szeme volt mint Jacknek,és olyan gyönyörű bőre,amiről a magamfajta lányok csak álmodni tudnak.Az arca ennek ellenére barátságos volt,és jóképű.A hajuk is egyformán volt éjfekete,és mindketten izmosak.Ami meglepett,az az volt hogyan nézett Fionára,aki...! Dobálta haját,és furcsán viselkedett,erről még ki kell faggatnom...
-Kalona?Nem tudsz valami esküt? Tudod,azért hogy egyikünk se tudja elmondani valakinek ezt az egészet.
-De van,a megszeghetetlen eskü.
-Hogy működik? - Lépett előre Jenn amitől szemmel láthatóan Adam megrémült.
-Ami az esküt illeti.Ide kell hoznunk Nüx kelyhét,mindannyiunk véréből kell beletenni,illetve elmondani mire esküszünk,és meginni.
-Gyerekek...Biztosak vagytok benne? - Kérdezte aggódóan Fiona.
-Teljesen! - Válaszolta mindenki.
Jihhá! Vágjunk bele! - Mondta Jenn izgatottan,és a beszélgetésből egy hatalmas csoportos ölelés lett.Még Kalona is odajött,kivéve...Kivéve Adam-et..
-Rendben,akkor hol is van az a kehely?  - Kérdezte gyorsan.
"A francba!"

6.Rész

6.RÉSZ
Neferet

Neferet azon tanakodott mikor jön el az az idő amikor sugdoshat végre a lánynak.Tudta hogy rettenetes hatalom van a kezébe,és ő az egyetlen esélye ha vissza akarja hódítani magához a Sötétség bikáját.Amikor Zoey Redbird elküldte Neferetet a pokolba,a bika hátat fordított neki és nem képviselte tovább.
-Az az átkozott szajha! - üvöltötte Neferet,de tudta hogy senki nem hallja,mivel lent volt.Egészen lent,valahol Olaszország alatt.
Mikor a főtanács megtudta hogy ő ölte meg Shekinah-t,minden vámpírok főpapnőjét,és Zoey Redbird anyját,na meg persze két tanárt az Éjszaka Házában..Patricia Nolan-t és Loren Blake-t,nem bírták tovább elviselni azt hogy Neferet minden alól csak úgy kibújik."Már kétszáz esztendeje itt poshadok,és még egy nyomorult vámpírt nem sikerült megigéznem!"
Neferet még Kalonára is gondolt,mondván régen jó szövetségesek voltak,de reménytelen.Elfogta majd rabszolgaságra kényszerítette őt,és ezután nem hinné hogy visszajönne hozzá hogy kiszabadítsa."Na meg persze az imádott istennője megbocsátott neki.." Alig vette észre hogy a kiszemelte aludni tért,mivel most csak így tud bejutni valaki fejébe..túl gyenge volt.Érezte a lány hatalmát,és egy pillanatra még azt is elhitte hogy az ő kezében van,és hogy hitvese úrja képviseli.De nem így volt,és ez feldühítette Neferetet.A lány aludt..
-Itt az alkalom.
Gonoszul nevetni kezdett majd koncentrált.

Nadine

Mikor ezen a szerdai hosszú napon lefeküdtem nem akartam gondolni semmire,és senkire.Kivéve egyet.Jack Johnson-ra szívesen gondolok...Meglepett amit a telefonban mondott..meg az hogy azonnal itt lesz,de nem bírom tovább.Olyan pokoli fáradt vagyok hogy állva el tudnék aludni.Fionával megbeszéltük hogy később megyünk ki a csarnokba,és kivesz a többi óráról hogy tudjak pihenni.
Szinte azonnal elaludtam,de mégsem voltam nyugodt....Lehet hogy a furcsa álom miatt..
Az iskola udvarán ültem egy kőpadon egyedül.Vagy legalábbis azt hittem,míg meg nem láttam egy hihetetlenül gyönyörű nőt közeledni felém.Rengeteg sűrű haja a derekáig omlott ami vöröses barna volt,és orbitálisan hosszú fekete ruháját a szél csapkodta.Mikor közelebb ért elmosolyodott,de abban a mosolyban volt valami hátborzongató és barátságtalan.Belenéztem jéghideg smaragd-zöld szemébe ami szintén gonoszul csillogott.Csak most vettem észre hogy egyáltalán nincs szél,így hát nem az csapkodta a ruháját.Valami..valami..más és rémisztő.Abban a pillanatban amikor odaért hozzám megláttam. "Csápok,csápok a ruháján..és végig az egész testén..!"  Meglepetésemre egy fekete kis cuki gombóc hihetetlenül hangosan azt kiabálta hogy "Takarodj" Fuss és ne állj meg", de nem bírtam mozdulni.Csak néztem a nő szemébe amíg meg nem szólalt,a hangja csábítóan gonoszul csengett,nem ült le hanem megállt előttem,a cica pedig fújtatni kezdett.
-Félsz.Érzem.De ne tedd,lányom! Nem áll szándékomban bántani téged vagy bárki mást.Addig amíg nem kényszerítesz rá...
Nem tudom hogy értette,de nem is akartam tudni.Önkéntelenül is megszólaltam,és legszívesebben felpofoztam volna magam.
-Gonosz vagy.Tudom.Érzem.
Felvonta az egyik csodás szemöldökét és válaszolt.
-Van egy ajánlatom kislány.Add kölcsön az erődet amíg vissza nyerem királynői címem,és hatalmas jutalomban részesülsz.
Már nem féltem tőle mert tudtam hogy ez csak egy álom,és akár le is ülhetnék vele pókerezni,de nem tettem,inkább beszéltem.
-Mi a neved?
Az arca egy pillanatra dühössé vált,de csak egy pillanatra.Megint szerető anyaként nézett rám,amitől szintén kirázott a hideg.
-Sok féleképpen ismernek...Hívj ahogy akarsz...Például Nüx..-
-Te nem Nüx vagy,és még csak a közelébe sem érhetsz az istennőnek! - Csattantam fel,de abban a pillanatban meg is bántam mert a szeme elszíneződött vérvörössé és a csápok mintha nyugtalanok lettek volna,de mint az arca ez is csak egy pillanatig tartott.
-Én nem szemtelenkednék a helyedbe...Végül is hívhatsz Neferetnek is..vagy Tsi Sgilinek.
Ekkor kattant be valami.Én hallottam már ezt a nevet...
-Ezt a nevet hallottam már..Tsi Sgili..Ha nem bánod inkább Neferetnek hívlak.
Legyintett egyet a kezével és leült mellém.Kirázott a hideg a közelségétől.
-Ahogy akarod,de visszatérve az ajánlatomra...Nos?
-Mikor szeretnéd elvenni az erőmet?
Láthatóan meglepte a kérdés és válaszolt.
-Minél előbb...Akár most is..
"Gondolkodj..gondolkodj..." Elkezdtem csipkedni magam,de csak ha nem láttam,és éreztem hogy kezdek felébredni.
-Az a helyzet Neferet hogy ma átugrik hozzám egy nagyon különleges barátom és hát,nem szereti az ismeretlen embereket,bocsika! - válaszoltam frappánsan.
-Állj!
Egy pillanat múlva riadtan estem le az ágyról,és holló károgásra lettem figyelmes ami nagyon zavart,és oda siettem az ablakhoz.Azonnal megláttam a gyönyörű madarat amint az ablakom kopogtatja makulátlanul szép csőrével és belenéztem borostyán sárga szemébe.Erős séreztem hogy ne zavarjam el,úgy hogy inkább csak kinyitottam az ablakot.
-Hát te?
Meg akartam simizni,de ami meglepett az az volt hogy odajött hozzám,és a puha tolla hozzáért a kezemhez.Váratlanul felemelkedett és berepült a fürdőszobába,majd becsukódott az ajtó,én pedig annyira megijedtem hogy felsikkantottam és elestem.
-Ez egyre furább.... - mondtam és az ablakon keresztül megpillantottam az udvaron egy kupac ruhát.Hmm....
-Oké,szóval egy holló bezárkózott a fürdőszobába..Mit csináljak...
Elindultam a fürdő felé de mielőtt kinyithattam volna az ajtót ám Jack lépett ki rajta egy szál törölközőbe,én pedig...Szintén annyira megijedtem hogy sikítani kezdtem és elbújtam a szekrénybe."Nagyszerű!" gondoltam,mikor Jack kinyitotta a szekrényajtót,miközben vigyorgott.
-Ez egyáltalán nem volt vicces!
Egy percre lefagyott az arcáról a vigyor, elmosolyodtam,végül ő is.
-Mikor azt mondtad "Azonnal repülök", nem szó szerint értettem.
-Tudom,csak...Én ez vagyok.Szóval erről a barátkozással kapcsolatban szerettem volna veled beszélni..
Nem hallottam mit mond,mert a testével voltam elfoglalva.Nem érdekelt hogy úgy nézem mint egy fogyatékos kerti-törpe,de akkor is hiper-szexi volt.
-Mi? Bocs nem hallottam.
Kuncogni kezdett,mire én elpirultam,és folytatta.
-Azt mondtam hogy szeretnék veled barátkozni!
-Áhh végre,ez azt jelenti hogy mindennap velünk fogsz ülni?
-Ha az idióta haverjaidnak...-
-Állj! A haverjaim nem idióták!
-Oké,bocs..
-Semmi,de ha azt akarod hogy bírjanak,ne nevezd őket idiótáknak.
-Jó...
-Amúgy Fiona azt mondta hogy inkább szombaton kéne kimenni íjászkodni.
-Felőlem...
-Úgy csinálsz mintha semmi sem érdekelne!
-Egy valami érdekel.Te vagy az.
Fel állt és az ablakhoz sétált.Követtem,óvatosan rátettem a kezem a meztelen vállára,és a testem átjárta az izgalom.
-Jack! Bízz bennem kérlek.
-Benned mindig bízom.
"Véletlen" lejjebb csúszott a kezem,az ő kezére,de ezúttal felém fordult,és a szexi borostyán szemei az enyémbe fúródtak.A kezei felcsúsztak egészen a nyakamig,amikor magához húzott és óvatosan megcsókolt.Azonnal viszonoztam a csókját,ami egyszerre volt zárkózott és vadítóan szenvedélyes."Mégis mi a francot csinálok?" Gondoltam. Átfontam a karom a nyakán ő pedig megfogta a derekam és az ágyhoz húztam.Egy pillanatra megállt,és zihálva vettük a levegőt,de egymást el nem engedtük,mikor megszólalt.
-Biztos vagy benne?
Először fogalmam sem volt mire céloz,aztán,óóó.Igaz,én már elvesztettem,de még csak egyszer csináltam,azt is egy éve.Ideje lenne komolyan viselkednem.
-Hát...
-Jó,akkor most csak még egyszer megcsókollak.
Mire észbe kaptam tovább csókolóztunk,de már az ágyon.Elkezdte lerángatni rólam az egyenruhát,én pedig egyre kellemetlenebbül éreztem magam.
 -Hé..Most már megvolt az egy... - Mintha meg sem hallotta volna,tovább csókolt.
-Hé,állj le! - Végre abba hagyta.Rám nézett és bocsánat kérően elmosolyodott.
-Bocsi...Bocsi.Akkor én megyek és...- Hirtelen a négy grácia toppant be és kínos csend támadt a szobában.
-Ööö..Megzavartunk,esetleg valamit? - Lena törte meg a csendet mire elröhögtem magam.
-Nem..Dehogy!
A lányok viháncolni kezdtek,mikor Jack vérvörös arccal felkelt és az ajtó felé indult.
Tanja gyanúsan nézett Jackre és rideg hangon szólalt meg. - Igen,ideje menni.
Na ez engem is meglepett,és nem hagytam annyiban.
-Miért?
-Furcsa dolgot érzek vele kapcsolatban.
-Mi van? - Förmedt rá Jack,aztán kirohant a szobából,de előtte utánam szólt.
-Hé,akkor mi most együtt vagyunk,ugye? - Nem tudtam mit válaszoljak,ezért kiböktem azt ami jónak láttam.
-Ööö..Ezt még azért beszéljük meg!
-Oké.
Boldogan kisietett a szobából,és Tanja még mindig mérgesen nézett,de nem Jackre,hanem rám.
-Mi a baj? Mit érzel vele kapcsolatban?
-Tanjanak ez az istennőtől kapott ajándéka.Érzi mások érzéseit.Valahol csodálatos dolog,de vannak olyan esetek hogy...-Jenn abba hagyta,és Tanja folytatta.
-Vannak olyan esetek amikor legszívesebben levetném magam egy szikláról. - Mondta angyali vigyorral az arcán. - Nadine,vigyázz vele..Egyenlőre nem biztos a szerelmedbe.Hagynod kéne magatoknak egy kis időt.Még csak két napja érkeztél.
-Hű..Úgy érzem magam mint egy hivatásos ribi. - Böktem és eszembe jutott.Tényleg hétfőn jöttem.És most meg szerda van.Szinte semmit nem tudok Jack-ről,semmit.Hmm...Ideje lesz jobban oda figyelnem.
-Nem vagy ribi,csak figyelj oda,jó? - Mondta Lena mosolyogva.
-Nekem is van képességem, furcsa látomásaim vannak...Azok is elég szarok. - Jelentette ki Astoria.
Elvörösödött az arcom mert tényleg így volt..Mármint amit Tanja mondott.Az pedig nyugtalanított hogy Jack nem így érez...Olyan volt mint egy rémálom..A francba! Az álmomról meg is feledkeztem! El kell mondanom a többieknek,és Taurielnek.Tudniuk kell Neferetről.Kikászálódtam az ágyamból és beszélni kezdtem.
-Hé lányok...szerintem jobb lenne ha leülnétek mert mondanom kell valamit. -Tanja és Astoria arcáról lefagyott a vigyor,Jenn pedig odajött hozzám és megfogta a kezem.
-Mi történt Nadine? -Kérdezte Lena,a következő pillanatban pedig Astoria megremegett és felsikoltott.
-Ültessétek le! Látomása van! Nem szabad megzavarni! Tanja,kérlek hozz ide nekem egy pohár vizet meg egy törölközőt a fürdőből! - Kiáltotta Lena,és odafutott Astoriához.
-Máris! - Mondta és közben észre sem vettem hogy sír.Álmodozásom félbeszakította Astoria ahogy hörgött és levegőért kapkodott,a szemei vérben úszva és holtsápadt volt.Amikor megszólalt olyan volt mintha a legszörnyűbb halál várt volna rá.Rekedt és gyenge volt a hangja.Tanja ugyan így tett.Zokogott.
-Nadine! Nadine! Gyere ide! Üzen neked!
-Kicsoda?! Astoria!
Odafutottam hozzá és tisztán láttam őt.Astoria helyett ő volt a székben,de csak az arca és gonoszul mosolygott.
-Helló Nadine.Örülök hogy újra látlak.Ez az utolsó esélyed hogy igent mondj mert ha nem akkor következményei lesznek,azt garantálom.Az álomban megtalálsz.Kellemes életet.Már akinek van.
Tisztán kivehető volt az arca.Mielőtt eltűnt szörnyű nevetés harsant a távolból,a barátnőm pedig ijedten sikoltozni kezdett.Jenn úgy szorította a kezem mintha attól félne hogy lezuhanok.Lena arcáról folytak a könnyek,ha Andy nem lép be abban a pillanatban és nem kapja el akkor ernyedten hanyatt vágódik.Túl sok volt nekem,de nem adhatom fel.Most nem.Könny ázott arccal kiszaladtam a konyhába és felvittem a szobába egy nagy táska vért meg egy üveg bort,a gyengébbek kedvéért.Mikor felértem már mindenki ott volt.Adam és Andy,a lányok,Astoria az ágyra volt fektetve ronggyal az arcán és sírt.Leraktam a táskát az ágyra és éreztem hogy valaki megölel.Tanja volt az,és éreztem ahol rám dől,ott vizes lett a ruhám.Sírni kezdtem és magamba hívni kezdtem az anyámat.Akármennyire vagyok különleges vámpírjelölt és egyben tizenhat éves tinédzser,igen még mindig szükségem van az anyámra az adott időpontban.Csörgött a telefonom.Nem kellett ránéznem a képernyőre,tudtam hogy ki az és kétségbeesetten beleszóltam.
-Mama? Anya te vagy az?
-Ó istenem Nadine! Minden rendben? Már pár órája érzem hogy zaklatott vagy! Mi a baj kicsim? Hallottam hogy megjelöltek,ó az istennőre,gratulálok!
-Sajnálom hogy nem hozzád mentem először,apáék nagyon rosszul fogadták.És igen,jól érzed hogy zaklatott vagyok.Nem hiszem hogy telefonon kéne ezt megbeszélni.
-Értem,mi lenne ha reggel mennék? Ma egész nap dolgozni voltam..
-Megint a köcsög főnököd? - Kérdeztem,mire ő rám förmedt.
-Nadine Cross! Még egyszer meg ne halljam ezt szót..És igen,ő volt..
-Rendben mama,várlak!
-Szeretlek! - Azzal lecsapta a telefont.
Leejtettem a telefonom és megöleltem Jenn-t.Borzalmasan fáradt voltam,de nem hagyhatom hogy elaludjak,már kezdtem megnyugodni amikor Fiona toppant be,ijedt arcával azonnal hozzám fordult.
-Itt meg mi történt?! Nadine,kicsim,jól vagy? - Kérdezte aggódóan,és oda sietett.
-Nem vagyok jól! Azt hittem új életet kezdhetek valahol máshol,ahol szeretnek és elfogadnak! Ehelyett jött egy gonosz vörös hajú,zöld szemű,némber és egy csapásra elfújta az eddig felépített kártyaváram! - Fiona arca megdermedt,és óvatosan leült az ágyra.
-Szólnom kell a Vámpírfőtanácsnak,minél előbb! Mi történt eddig? Megjelent már teljes alakban?
-Nem csak az álmomba,és..és Astorián keresztül szólt hozzám! - Kicsit megnyugodott és megfogta a kezem.
-Figyelj,ha nagyon fáradt vagy akkor adok Hipnozilt,de ha teheted akkor kérlek ne aludj el,mert képes még az álmodban megsebezni.Neferet egykor még Nüx hűséges főpapnője volt,de behódolt a sötétségnek és Tsi Sgili lett belőle,ami annyit jelent hogy Démoni boszorkány Királynő,akinek borzalmas hatalma van,persze csak ha képviseli a Sötétség bikája.Vigyázzatok vele! És ez mindenkire vonatkozik! Ne mászkáljatok egyedül,és legyetek résen.Ha bármi vagy BÁRKI gyanúsan viselkedik akkor azonnal gyertek hozzám! Mostantól senkiben sem bízhattok,csakis saját magatokban.Én most elmegyek,és  Skype-on felhívom Thanatoszt és Duantiát,elmondom nekik az újságot.Vigyázzatok.Kérlek.
Szabályosan kirohant a szobából,és addig fel nem fogtam mi van,amíg Astoria fel nem kelt,odajött hozzám és belém karolt.
-Nem tudom mi volt ez az egész,de szar az biztos.Az is tuti hogy még nem láttam ezt a Neferetet,de már most nem kedvelem.Akármennyire gonosz és veszélyes,én veled vagyok.Ez a kurva boszorkány fájdalmat okozott nekem,és a barátaimnak,most már tuti hogy szét fogom rúgni a királynői fertályát.Srácok,velünk vagytok? - Astoria hangja annyira magabiztos és erős volt,hogy még magam is meglepődtem.Egy perce még az ágyamon feküdt vérvörös szemmel,és zokogott.Nem gondoltam volna hogy mellém áll,én okoztam ezt a borzalmat.Odament a többiek közelébe és középre tette a kezét,hogy üssenek rá,ha velünk vannak.Egy percig csak álltak tátott szájjal,féltem hogy így maradnak,de Adam szólalt meg legelőször.
-Naná kislány! Benne vagyok,végre hasznát vehetem a Kalonával vett órák "tudományát". - A kezét Astoria kezére ütötte,aki felszisszent a fájdalomtól és tarkón vágta Adam-at.
-Picsába! Én akartam először odavágni magam,de ezek szerint megelőztél tesó.Szívás. - Lena következett,ami nem lepett meg,mert már az első napon megmondta hogy mindenben számíthatok rá.Nos én éppen,ruhákra,sminkre vagy ilyesmikre gondoltam,nem arra hogy Legyőzünk egy hataloméhes ribanc főpapnőt,aki ki akarja szipolyozni az erőmet,amit halványlila gőzöm sincs hogy kell használni.Sorba csapták oda a kezüket,Andy,Tanja,Adam,Jenn, és Astoria.
Megakartam őket ölelni,de ehelyett elájultam.