-Most meg mi baja van? - Kérdeztem értetlenül.
-Biztos megjött neki! - Kuncogta Tanja,a többiek pedig intenzíven bólogattak.
-Indulunk! - Azt hiszem ez volt az az érzés amikor megint mindenki tátva hagyta a száját.Fiona állt előttünk márkás napszemüvegben,fekete maxi szoknyában és fekete selyemblúzban.Sugárzott róla az erő,ha nem tudnám hogy itt Tauriel a főpapnő,akkor simán azt hittem volna hogy ő az.Az egyik kezében ott pihent egy Betsy Johnson bőrönd,a másikban pedig egy vékony tarka cirmos,Frodó.
Nem lepődtem meg mikor mondták hogy a sulinak van saját repülőtere,de amikor átmentünk a kapunkon és megpillantottam a gépet,elállt a lélegzetem.Nagy,fekete betűkkel az állt rajta hogy ÉJSZAKA HÁZA,mellette pedig egy istennő alak egy holdat tartott a kezében.Maga a gép színe sötét volt,és amikor felszálltunk,csak fokozódott a jókedvem.Olyan volt az egész mint az első osztályon: hatalmas bőrülések,és extra vastag sötétítők az ablakok előtt.Mindegyik ülés hátulján volt egy pici monitor,de úgy döntöttem nem piszkálom..Még a végén elrontok valamit.Célba vettem az egyik négyes széket,és óvatosan kinéztem az ablakon.A nap nem sütött,így bámulhattam a felhőket addig amíg oda nem érünk,ugyan is biztos voltam benne hogy Jenn nem fog mellém ülni.
-Istennő! Mi lesz ebből.... - Felkaptam a fejem Cordelia hangjára.Ő és Fiona felém közeledtek és leültek.Félelmetes volt hogy ott ültek előttem.Nem tudtam eldönteni hogy Cordelia engem,vagy a jelemet nézi-e.
-Hogy lett fekete jeled? - A kérdés váratlanul ért,de mégsem volt kellemetlen.
-Azt hiszem attól hogy meghaltam.
-Nem.Ha meghaltál volna akkor vörös jeled lenne. - Láttam hogy tényleg érdekli a dolog,ezért megpróbáltam értelmes választ adni a kérdésére.
-Akkor haltam meg amikor még otthon voltam.Szívrohamot kaptam,azt hiszem..
-Anya,ne terheld a kérdéseiddel.Azt majd a Tanács megteszi. - Mondta Fiona,és rám kacsintott.
-Jut eszembe...Nadine.Kérlek figyelj oda hogy kiben bízol.Az a Jenn lány nem tűnik tisztának. - Éreztem hogy görcsbe rándul a gyomrom.Valahol goromba megjegyzésnek kellett volna szánnom,de nem tettem.
-Ő a legjobb barátnőm,és most összekaptunk.Ez még nem azt jelenti hogy nem tiszta...
-Nem arra gondolok.Furcsán érzem magam a jelenlétében.Lehet hogy hülyén hangzik,de ha ott van,megszólal bennem egy hangocska,ami azt kiáltja: veszélyes! Ne bízz benne! - Látszott Minden Vámpírok Főpapnőjén hogy ideges,és akármennyire nem akartam neki hinni.....Francba.....
Neferet
Neferet a cellájában üle épp azon volt hogy ne őrüljön meg.A börtön cella ajtaja előtt álló Erebosz Fiai úgy őrizték őt,mintha bármelyik pillanatban kisétálhatna.
-Mi...Mióta vagyok ide lent? - Neferet a jobb oldalon álló,kis termetű,fiatal harcosnak intézte a szavait.A harcos jéghideg zöld szeme rávillant Neferetre és kimérten azt válaszolta:
-Pontosan tizenhét éve és három hónapja.A letöltendő büntetésed száz év. - Azzal elfordult.
Neferet azt hitte most már tényleg megőrül.Tizenhét éve......És nem kétszáz....
-És aztán?! Aztán mi lesz!? - Szinte már kiabált,a kérdésére pedig megint a goromba szőke harcos válaszolt.
-Számíthatsz a Vámpírok megvetésére.Most pedig hagyj őrködni. - Zöld szeme villámokat szórt és elfordult.
Neferet befordult az ágyán és elkezdte szorongatni az egyetlen esélyét a kiszabaduláshoz.A kis fekete kő ott csillogott a kezében,és álmában szólította volt hitvesét.
Tudják,hogy ki az igazi mesterem,kihez köt csakis a hűségem és áldozatom – a fehér bikához.Pusztán attól,hogy rágondolt – hatalmas,elképzelhetetlen erejére –,megborzongott. A bikára vágyott.Ő minden, amit egy istennek vagy istennőnek meg kell testesítenie; annyi mindent tanulhatok tőle.
Neferet összpontosított....A koncentrálástól már fájt a szeme,és akkor hirtelen meghallotta a hangját.
Á,szívtelen kedvesem.Szólítottál? Lám,akkor nem vették el az összes erődet.
Neferet kizárta a külvilágot és csak a bikára összpontosított...Na,meg az erejére.
Uram! Megtisztelő hogy válaszoltál a hívásomra! Minden a terv szerint halad.
Á,valóban? Akkor miért vagy még mindig ebben a koszos börtönben,szívtelen kedvesem?
Uram....A kő az oka...Kevés az ereje ahhoz hogy ki tudjak szabadulni.
Ilyen könnyűszerrel elhajítod az ajándékomat? Adtam még egy esélyt.
Nem,dehogy,uram! Mindössze annyi hogy még kell egy kis idő..-
Elég,szívtelen kedvesem! Adtam elég időt.Pontosan hat éve ajándékoztam neked e követ,de nem voltál képes beosztani az erejét.Vajon szólíthatlak még szívtelen kedvesemnek? Nem hinném.
Ne,uram,ne! Kérlek! Nem kell sok idő! Érzem az erős,és azok a semmire kellők nem sejtenek semmit!
Vége,Neferet.A Sötétség mostantól nem képvisel,új szövetségesre kell szert tennem.
A bika eltávozott,Neferet pedig visszatért a külvilágba és őrjöngött,bánatában.
Nadine
Az út hátralévő részében megpróbáltam aludni,de nem nagyon sikerült.Egyszer Adam jött oda hozzám,és azt kérdezte Jenn milyen virágot szeret,mire frappánsan rávágtam hogy rózsa.Nem elég hogy nem értek a virágokhoz,de most hogy össze vagyunk veszve nem az lesz a téma hogy kinek mi a kedvenc virágja,ráadásul minden lány szereti ha rózsát vesznek neki,vagy nem?
Már majdnem elragadott a sötétség,mikor Darren leült mellém.A teste olyan merev volt mint egy szikla,az előttem ülő Cordelia pedig egyenesen őt nézte.Elfojtottam egy hatalmas ásítást,és hozzá fordultam.
-Na,mi van?
-Elvagyok.De tényleg.Csak tudod kicsit beparáztam,miért nem mondtad hogy Neferet megjelent neked? - A hangján hallatszott hogy tényleg érdekli a dolog,és egy kis sértettséget is láttam a szemében.
-Azért mert nem akartam hogy stresszelj,na meg azért is mert csak egy hete találkoztunk.
-És úgy érezted nem bízhatsz bennem?
-Nem okostóni,azért nem mondta el mert nem akart bele rángatni.Azért jössz velünk hogy le tudjunk ellenőrizni.Ami azt illeti én nem bízom benned,ahogyan másban sem ezen az átkozott gépen. - Vágott közbe Cordelia kicsit durvábban mint kellett volna.
-Anya,mi bajod van?
-Az Fiona drágám,hogy senki nem veszi észre a gonoszt! Az a lány...Nem megbízható. - Tényleg elegem volt már ebből a nőből,és akármennyire remegett a gyomrom,úgy döntöttem kiállok Jenn mellett.
-Ide figyeljen! Attól hogy problémái vannak attól nem szörnyeteg! Nem is gonosz! Miért maga honnan tudja? Talán maga sem tiszta! - Megpróbáltam nem kiabálni,és elkezdtem hátrálni mikor Miss Goode felállt és villámokat szórt a szemével.
-Még a legrosszabb rémálmaidban sem tudnád elképzelni milyen is a sötétség,kislány.Szóval mielőtt elkezdesz megvádolni az ostoba tinédzser agyaddal,gondolkozz el egy kicsit a valóságon. - Keresztbe tette a lábát és jól meghúzta a whisky-t.Már nagyon elegem volt ebből a nőből.Egyáltalán minek jött ide? Azért hogy jól lehordjon mindenkit mintha ő lenne....
Elhallgattattam a bennem lévő kisördögöt és ép ésszel kezdtem gondolkodni.Nem,azért jött ide hogy megvédjen,és igen,ő egy valaki...Minden Vámpírok Főpapnője,és az egyszer biztos hogy nem hülye. Egy szóval éreztem hogy Jenn tényleg titkol előlem valamit,de mit vártam? Még csak három hete ismerem,és nem várhatom el hogy megbízzon bennem.De akkor én mi a pokolnak bízom meg benne?! Na igen,ez itt a nagy kérdés.
Éreztem hogy jogtalanul kiabáltam le Cordeliát,aki még mindig a whisky-t iszogatta ezért megpróbáltam bocsánatot kérni.
-Ne haragudjon rám Miss Goode.Én...Úgy érzem hogy kicsúszik alólam a talaj,és...
-És nem tudsz ép eszűen gondolkodni? Rá se ránts szívem,amikor megválasztottak rám is úgy néztek mintha most jöttem volna ki a Sárkány barlangjából,nyugalom.A stressz mindenkit megváltoztat.Nem haragszom,és te se haragudj rám. - Nem akartam haragban lenni Cordéliával,(nem,nem azért mert ő Minden Vámpírok Főpapnője),hanem azért mert a rideg,lelketlen külső alatt egy szerető anya lakozott.Azt az oldalt sajnos csak egyszer mutatta ki....
Elhessegettem minden kusza gondolatot és arra koncentráltam hogy mikor tudnék már elaludni.Darren és Adam azon vitatkoznak hogy melyik horror film jobb.Minden olyan normálisnak tűnt,olyan természetesnek....
A gondolat felhőm egy csapásra kipukkant és helyette megint azon a padon találtam magam.
Helló! :) Remélem tetszett ez a rész!
Mivel nemsokára jön az "évadzáró" aztán a második évad,kedveskedni fogok egy karácsonyi kiadással! :) Új szereplőkkel és váratlan fordulatokkal jelenik majd meg a blog második felvonása! Addig is szép hétvégét és kellemes szünetet kívánok minden olvasómnak :)
-Bernadett Maslin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése